A kötelezõ gépjármû-felelõsségbiztosítási törvény elõírásai szerint a biztosító társaságok közzétették a 2018. évre vonatkozó fedezetlenségi díjtételeket. E szerint személygépjármûvek esetében - gépjármû-kategóriától függõen - 340-760 forintot kell fizetni azokra a napokra, amelyeken a gépjármû nem rendelkezett érvényes kötelezõ gépjármû felelõsség biztosítási szerzõdéssel (kgfb). Autóbuszok esetében a fedezetlenségi díj – a busz férõhelyszámától függõen – napi 490-2320 forintot tesz ki, tehergépkocsik esetében pedig akár a 2660 forintot is elérheti.
A meghirdetett fedezetlenségi díj jóval magasabb, mint az adott jármûkategória „normál” díja, és annak megállapítása napi díjszámítással történik. A jogalkotó ezzel a jogi eszközzel is azt kívánja elérni, hogy minden gépjármû rendelkezzen kötelezõ gépjármû felelõsségbiztosítással. Emellett a jogszabály nem ad lehetõséget a fedezetlenségi díj elengedésére, így jelentõs anyagi kockázatot vállalnak a kgfb-szerzõdéssel nem rendelkezõk.
A Magyar Biztosítók Szövetsége felhívja a figyelmet arra, hogy az autósok mindent kövessenek el annak érdekében, hogy az év minden napján rendelkezzenek érvényes kgfb-szerzõdéssel. Ezért ha nem érkezik meg a befizetésre szolgáló csekk vagy valamely okból nem történik meg a banki átutalás vagy nem teljesül a csoportos beszedés, feltétlenül vegyék fel a kapcsolatot biztosítójukkal és jelezzék a problémát.
Az a tény, hogy a jármû hosszabb ideig nincs használatban, nem mentesít a törvény szerinti biztosítási kötelezettség alól. Azok, akik hosszabb ideig nem használják jármûvüket, és nem szeretnének erre az idõszakra biztosítási díjat fizetni, a forgalomból történõ – ideiglenes – kivonás lehetõségével élhetnek. Az adatok szerint jelenleg a segédmotoros kerékpárok nélkül számított, 4,7 millió magyarországi gépjármû 1,8 százaléka, de még így is több mint 86 ezer gépjármû nem rendelkezett 2017. szeptember 30-án érvényes kgfb-szerzõdéssel.
A naprakész jármûnyilvántartásnak, illetve a magas fedezetlenségi díj fegyelmezõ hatásának köszönhetõen lényegesen jobbak a biztosítatlansággal kapcsolatos adatok, mint néhány évvel korábban. Míg öt évvel ezelõtt a jármûvek több mint 5,8 százaléka volt biztosítatlan, a 2017. szeptember végi, 1,8 százalék látványos javulás.
Az európai biztosítási piacokon igen nagy a szórás a biztosítatlan gépjármûvek számát illetõen. Észtországban a jármûvek 1,4 százaléka, Dániában 0,1 százaléka, Finnországban kevesebb, mint 1 százaléka nem rendelkezik „kötelezõvel”. Ugyanakkor Írországban az utakon közlekedõ jármûvek 5 százalékának, Horvátországban közel 6 százalékának, Ukrajnában pedig több mint 33 százalékának nincs érvényes kgfb-szerzõdése.
A biztosítatlanság több fizetési/anyagi szankciót is maga után von Magyarországon, ezek egyike a fedezetlenségi díj. Ennél azonban még sokkal nagyobb az a kockázat, amelyet azok az autósok vállalnak, akik nem rendelkeznek érvényes kgfb-szerzõdéssel. Ha ugyanis úgy okoznak balesetet, hogy nem volt érvényes szerzõdésük, az okozott, akár több millió forintos kárt meg kell téríteniük.