Sokat bukhatnak a cégek az elavult biztosítások miatt
2017.11.28
Az évekkel korábban megkötött szerzõdések biztosítási összegei és fedezetei jócskán elmaradnak a szükségestõl, így egy káresemény esetén a tényleges kár és a kártérítés összege között hatalmas különbség is lehet - mutat rá a Palladium Consulting Kft. Ezzel párhuzamosan azt is érdemes figyelembe vennie a cégeknek, hogy az elmúlt években fokozatosan, sok esetben 30-40%-kal is csökkent a vállalati biztosítások díjszintje a hasonló konstrukciók esetében, a megspórolt összegek nagy részét pedig a meglévõ limitek növelésére, valamint új biztosítási módozatok beemelésére is fordíthatnák.

Egy 5-10 évvel ezelõtt megkötött biztosítási szerzõdés díja vagy költsége újrakötés esetén akár több mint harmadával is csökkenhet, mivel a díjszínt elmúlt években történõ folyamatos mérséklõdése, valamint az egyre inkább egyedi feltételek megjelenése lehetõvé teszi a régi, elavult szerzõdések jobb ár-érték arányban történõ megújítását.

A Magyarországon fellelhetõ több mint 36 ezer hazai kis- és középvállalkozás biztosítottsági szintje nem túl kedvezõ, a lefedettség alig haladja meg a 70%-ot. Míg a nagyvállalatok az általános biztosítások mellett jellemzõen nyitottak a speciális biztosítások felé (pl. egészségbiztosítás, adatvédelmi felelõsségbiztosítás), addig a KKV-szektorban inkább az alulbiztosítottság és a legalacsonyabb limitszint igénylése a jellemzõ. Ez utóbbi a nemzetközi piacra lépésnél jelenthet kockázatokat az érintettek számára, hiszen a nemzetközi elvárások és követelmények folyamatosan növekednek a kártérítési limitek kapcsán is.

„Mivel a vállalati biztosítások nagy részének január 1-jén van az évfordulója, ezért évvégén érdemes több biztosító ajánlatát összehasonlítani és egy esetleges biztosítóváltásról dönteni” – hívja fel a figyelmet Sólyom Zoltán, a Palladium Consulting Kft. alapítója és ügyvezetõ igazgatója. A szakember hozzátette, hogy a sok esetben több, akár 10 éve megkötött szerzõdések tartalmával csak egy esetleges kár esetén foglalkoznak a vállalatok, amikor kiderül, hogy hiába fizetik a drága biztosítást, mert a valós kárértéknek csak a töredékét kapják meg.

Az értékkövetés hiánya mellett a vagyon- és felelõsségbiztosítások többségének komoly hiányosságai vannak. Ilyen például az üzemszünet-biztosítás is (a tevékenység biztosítási eseménybõl történõ szünetelése miatt felmerülõ fix költségek és/vagy elmaradt hasznok térítése), amelynek lefedettsége a KKV-szegmensben még a 10%-ot sem közelíti meg, és ez az arány a nagyvállalati szektorban is alig éri el a 20%-ot.