Hivatalosan ma ér véget a hurrikán szezon. Június elseje óta összesen 202,6 milliárd dollár kárt okoztak az Atlanti térségben lecsapó viharok. Az összesített kárérték messze meghalad minden eddig mért összeget.Mint ismeretes, elsõként a Harvey csapott le a Mexikói-öböl térségére, elképesztõ pusztítást okozva az USA energetikai szektorában, majd az Irma lesújtott Floridára, letarolva útközben a Karib-térséget, majd alig pár nap eltéréssel követte a Maria, kiiktatva Puerto Rico teljes áramellátását. Chuck Watson, az Enki Research elemzõje szerint a fõ kérdés, hogy mennyire tekinthetõik rendkívülinek az idei év extrém idõjárási eseményei annak fényében, hogy a kárérték mindig az adott beépítettségi, infrastrukturális szint függvénye. Véleménye szerint azonban akárhogyan is nézzük, a 2017-es év minden szempontból a legpusztítóbbak közé tartozik.
A június 1-tõl november 30-ig tartó idõszakban 17 nevesített vihar alakult ki, ezek közül 10 hurrikán erejûvé erõsödött, és együttesen többszáz emberéletet követeltek. 2005 továbbra is rekord évnek számít 28 viharával, ugyanakkor az idei évben a nyomvonalak sokkal gyakrabban szeltek át lakott területeket, így lényegesen pusztítóbbnak is bizonyultak. Elsõ alkalommal történt meg az is, hogy egy szezonon belül három négyes kategóriájú vihar érte el az USA partjait, közülük a Harvey a legnagyobb csapadékmennyiség (152cm) rekordját is beállította Texasban.
A névadás sosem ötletszerû, jelenleg az Atlanti-óceán térségére hat érvényes névjegyzék van használatban, melyeket évente rotálnak, azaz hat évente ugyanazokkal az elnevezésekkel találkozhatunk. Ez alól kivételt a kiemelkedõ pusztítású viharok jelentenek, ezek neveit ugyanis visszavonultatják, ezért sincs már 2005 óta Katrina nevû hurrikán.
Irma sem maradt rekord nélkül, 37 órán keresztül az 5-ös kategóriába tartozó erõsséggel tombolt, megdöntve ezzel a Haiyan tájfun korábbi 24 órás rekordját. Az viharok összesített erejét és hosszát nézve is az elsõ helyen áll 2017, de világviszonylatban is az idei volt a legpusztítóbb 1960 óta, a viharokhoz kapcsolódó globális kárérték közel 370 milliárd dollárnak felel meg.
Habár minden az amerikai hurrikánok körül forog, meg kell említeni az Opheliát is, a 12 órán keresztül hurrikánként tomboló viharhoz hasonló 1961 óta nem fenyegette Írországot. Abban ugyan nincs semmi meglepõ, hogy az idõ elõrehaladtával egyre nagyobb hurrikán okozta károkkal kell számolni, hiszen a viharok iránya mellett ezek értékét döntõen az szabja meg, mennyire beépített területre csapnak éppen le. Ebbõl a szempontból az utóbbi évek építési boom-ja az USA partvidékén roppant mértékben megemelte az összesített kárösszeget. Ezt jól mutatja az Enki Research kutatása, ami azt modellezte, mi történt volna ha 1893 óta tapasztalt vihar az idei évben, az idei infrastrukurális szint mellett csapott volna le az USA-ra. A mintegy 185,6 milliárd dolláros becsül kárérték csak megközelíteni tudja az idén mért adatokat, érzékletesen szemléltetve az idei szezon súlyosságát.
Azonban nem kizárólag az Egyesült Államok szenvedte meg az idei viharszezont, többek között Kínában és Japánban is szokatlanul erõs tájfunok pusztítottak, számos esetben nagyvárosokra lecsapva. "A New York, Houston, Miami, Hong Kong és Tokió méretû megapoliszok olyan elképesztõen sûrû infrastruktúrát mondhatnak magukénak, aminek következtében egy idõjárási katasztrófa is könnyedén 100 milliárdos károkat eredményezhet" - véli Chuck Watson.