Az eredménytartalék lekötött tartalékba történõ átvezetésének módjáról minden esetben a vállalkozás dönthet önállóan, ugyanakkor rendkívül fontos, hogy a határozatról írásos dokumentum is szülessen, elkerülve az esetleges félreértéseket, hívja fel a vállalkozások figyelmet a nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló Crowe FST. Ha ezt elmulasztják, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak. A fejlesztési tartalék intézménye 2003. óta létezik a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben, de csak az utóbbi idõben jelentek meg olyan vélemények, hogy ennek képzéséhez a taggyûlés döntése, és így taggyûlési határozat kell. Az indok, hogy amennyiben a vállalkozás a képzés évében csökkenti az eredménytartalékot, annak osztalékfizetésre felhasználható része is csökken – ez viszont csak a tagok hozzájárulásával tehetõ meg.
Ráadásul, mivel a képzett fejlesztési tartalék összegét az adott év december 31-ig kell átvezetni a lekötött tartalékba, így nem elegendõ az errõl való döntést az adott év mérlegbeszámolójának elfogadásakor meghozni, hanem egy külön taggyûlést kell összehívni, még az év végét megelõzõen. „A vonatkozó jogszabályok ugyanakkor nem írnak elõ ilyen kötelezettséget, a társaság maga dönthet arról, hogy a mûködés során ki milyen döntést hozhat és mely esetekben kell összehívni a taggyûlést” – hangsúlyozta Bagi Márta, a Crowe FST adótanácsadási szolgáltatások partnere. Hozzátette: amennyiben a taggyûlés hatáskörébe utalták az errõl szóló döntést, akkor valóban a taggyûlés határozata lesz a képzés és átvezetés bizonylata, ha pedig a döntést meghozhatja az ügyvezetés, esetleg a gazdasági vezetõ, akkor nem szükséges a taggyûlés összehívása.
A fejlesztési tartalék képzése a 9%-os TAO mérték mellett is jelentõs, adott évi TAO alap csökkentõ tétel lehet, hiszen az adózás elõtti eredmény 50%-áig, maximum 500 millió forint összegben képezhetõ. „Különösen fontos, hogy számviteli bizonylat támassza alá a könyvelést, ez a számviteli bizonylat pedig bármi lehet, ami megfelel a Számviteli törvény 166.§ (1) bekezdésének. Ilyen lehet például a vezetõ tisztségviselõ döntését tartalmazó okirat is” – mondta el a Crowe FST szakembere.
Bagi Márta szerint ugyanakkor tisztában kell lenni a felhasználásra vonatkozó elõírásokkal, mint például azzal, hogy milyen beruházásra használható fel, illetve hogy meddig kell azt felhasználni. „Ha akár a képzés, akár a felhasználás nem felel meg az elõírásoknak, akkor a korábban meg nem fizetett adót késedelmi pótlékkal együtt kell megfizetnie a vállalkozásnak” – figyelmeztetett a Crowe FST szakembere.