Ismét nagy érdeklődés övezte a Magyar Lízing Szövetség éves konferenciáját, a Lízing Szakmai Napot november 22-én, amelyen a meghívott állami és iparági képviselők, szakértők segítségével a látogatók megismerkedhettek a 2024-ben várható trendekkel és kormányzati tervekkel is, illetve megvitathatták idei év piaci kihívásait és az elért eredményeket.
A legnagyobb hazai lízing eseményt Zs. Nagy István, a Magyar Lízingszövetség elnöke nyitotta meg, aki a hazai és nemzetközi piac helyzetének értékelése mellett összefoglalta az év során elért legfontosabb eredményeket is. 2023 harmadik negyedévében a hazai lízingpiac 6,4%-os bővülését - amely elérte már a 634,6 milliárd forintot-, elsősorban az infláció hajtotta, míg ezzel párhuzamosan a szerződések száma 1,7%-kal maradt el a tavalyi teljesítménytől. Kína kivételével a nemzetközi piacokon is növekedést hozott ez az év: az európai országokban 5,6%-kal nőtt a piac 404 milliárd eurós bevétel mellett.
Az eszközszegmenseket vizsgálva sok a hasonlóság az európai és a magyar piac között, mindkettőt a személygépkocsi és kishaszonjármű kategória dominálja. Hazai sajátosság ugyanakkor a mezőgazdasági gépek robusztus, 15%-os részesedése.
Új trend erősödését jelzi, hogy Magyarországon a szerződések 40%-át már euróban kötötték meg 2023-ban. A korábbi trendek közül a fenntarthatóság szempontjainak érvényesülését pedig az is bizonyítja, hogy az elektromos autók mellett már a mikromobilitási eszközök, így elektromos rollerek, kerékpárok is megjelentek a lízingelt járművek között.
Az államilag támogatott finanszírozás az idén már a lízingtorta jelentős részét, 35%-át képviselte. Ezeknek a forrásoknak a többségét a KAVOSZ Széchényi Kártya Programja biztosítja, de Baross Gábor Újraiparosítási programnak köszönhetően az EXIM Bank is egyre növekvő mértékben tudja segíteni a hazai KKV-k lízing alapú eszközbeszerzéseit.
A jövő évi célok egyértelműek a Lízingszövetség elnöke szerint: „Ha a lízing szerepét szeretnénk hangsúlyosabbá tenni a gazdaságfejlesztésben, akkor ehhez a jelenlegi 10% helyett az 50%-os eszközpenetrációt kell megcéloznunk. 2024-ben a jövőnket is meghatározó digitalizáció és a zöld programok kapják majd a fő fókuszt a modellváltás előtt álló lízingpiacon. – zárta beszédét Zs. Nagy István.
A rendezvény első előadója Fábián Gergely, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium államtitkára volt, aki prezentációjában a kormányzat 2024-es terveit és gazdaságfejlesztési stratégiáit osztotta meg a látogatókkal.
„Az energiasokk rányomta a bélyegét a gazdaságra 2023-ban, de a jövő évben már 3-4%-os növekedés várható. A kihívások ellenére a magyar ipar fundamentumai erősek maradtak a válság idején is: a foglalkoztatás javult, a keresetek nőttek, illetve az export tevékenység is pozitív eredményt ért el. A kormány célja az előttünk álló időszakban az infláció leküzdése és a növekedés helyreállítása lesz.”
A lízingpiacot is érintő, három speciális területre vonatkozó kormányzati intézkedések a hazai szereplők versenyképességének javítását segítik elő
A hazai logisztikai szektor teljesítménye látványosan visszaesett az Európai Unión belül az előző években, ezért kiemelt cél, hogy ez a stratégiai, a magyar gazdaság összekapcsoló híd szerepét erősítő ágazat külön fejlesztési támogatáshoz jusson és a jelenlegi 5% helyett a GDP 10%-át állíthassa elő.
A második fókuszterület az elektromobilitás, ahol egy új elektromos járműmodell bevezetésével biztosítható az elektromos átállás, illetve az elektromos infrastruktúra fejlesztése. A töltőállomások számának növelésével a kormányzat az elektromos autók iránti keresletet is élénkíteni kívánja.
Az iparstratégiát érintő intézkedések pedig a hazai beszállítók fejlesztését, a K+F+I támogatását és a magyar bajnokok kinevelését szolgálják, amellyel hatékonyan növelhető majd a hazai hozzáadott érték. A stratégia kialakításának fő szempontjai, a patriotizmus, a technológia, a fenntarthatóság és az ellátásbiztonság voltak.
A kkv-k számára jövő évtől is elérhető Széchenyi Kártya Program keretében igényelhető, állami támogatott finanszírozási konstrukciókat Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója mutatta be „A kkv-szektor támogatása nemzetgazdasági prioritás”című előadásában.
„A Széchenyi Kártya Program 2002-ben indult, azóta 620 ezer vállalkozástól beérkező, 11 ezer milliárd forint értékű igénylés áll mögöttünk, amelyből 480 ezer ügylet kapcsán meg is történt a szerződéskötés 7600 milliárd forint összegben. Csak a 2023. évben benyújtott kérelmeket tekintve jelenleg megközelítőleg 70 ezer igénylésnél tartunk, 2600 milliárd forinttal.” – összegezte az elmúlt évek fő eredményeit Krisán László.
Rendkívül nehéz év áll a KKV-k és a pénzügyi szektor mögött, a beruházások száma 70%-kal esett vissza a kedvezőtlen piaci körülmények miatt.
„A beruházásokat azonban továbbra is szükséges ösztönözni, ezért 2024-ben változatlan feltételekkel folytatjuk a Széchenyi Kártya Programot, annak beruházási célokat segítő finanszírozási lehetőségeit, közöttük a Széchenyi Lízing Max+ -t is. Különösen jó hír, hogy az Európai Bizottság döntése alapján további fél évvel 2024.06.30-ig meghosszabbításra került az ún. válságtámogatási jogcímen történő támogatásnyújtás lehetősége, megemelt támogatási keretösszeg mellett, amely igen kedvező feltételek a Széchenyi Kártya Programban szintén elérhetőek lesznek a vállalkozások számára.” – részletezte a jövő évi terveket a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető elemzője a hazai makrogazdaság helyzetét és kilátásait mutatta be előadásában. Az idei első félév recessziója után a harmadik negyedévtől már elindult a kilábalás, és az emelkedés várhatóan a jövő évben is folytatódni fog. Az energiaárak normalizációja és a belső kereslet visszaesése helyreállította a külső egyensúlyt. 2024-ben viszont már az exportteljesítmény javulása lesz a kulcs, ami stabilitást adhat az élénkülő belső kereslet mellett is. A második félévben enyhült a havi szintű árnyomás, ami hozzájárult ahhoz, hogy az infláció is egyszámjegyű tartományba került.
A forint jelentősen erősödött az idén, a reálárfolyam a 2014-es szintjére került. Az árfolyamtendenciákat a külkereskedelmi mérleg alakulása dominálta.
A monetáris politika és a forint előtt álló kihívások közül Orsolya a geopolitikai konfliktusok eszkalálódását és a nagy jegybankok kamatpályájának alakulását emelte ki, míg fő belső kockázatként a bizonytalan bevételeket és kiadásokat, illetve az uniós forrásokhoz való hozzáférés körüli vitákat jelölte meg.
Kisgergely Kornél, az EXIM Magyarország vezérigazgatója is az esemény vendége volt, aki a Baross Gábor Hitelprogram idei eredményeit osztotta meg a konferencia látogatóival.
2023. március és szeptember között az új vállalati hitelszerződések forrásainak harmadát a BGH hitelei biztosították, amelyek a GDP 0,46%-val, azaz összesen 1000 milliárd forinttal támogatták a magyar gazdaságot. Ez a keretösszeg közel 90%-ban kihasználásra is került, amelyből 68 milliárd forint értékben, 1534 lízingszerződés köttetett.
Bár a hazai makrogazdasági mutatók már folyamatosan javulnak, az EXIM Magyarország vezérigazgatója továbbra is az államilag támogatott hitelprogramokban és a Baross Gábor Hitelprogram keretemelésében látja a megoldást az elvárt, évi 3-4%-os gazdasági bővülés eléréséhez 2024-ben.
Ebben az évben az Év lízingszakembere Díj keretében poszthumusz Életműdíjjal ismerték el két idén elhunyt, széles körben elismert, kiemelkedő tudású szakembernek, Báti Balázsnak, a POLAT HOLDING egykori hazai ügyvezető igazgatójának, valamint dr. Böde Tamásnak, az MKB-Euroleasing Csoport Jogi- és Compliance területért felelős vezetőjének a munkáját. Báti Balázs korábban a szervezet elnökeként, dr. Böde Tamás pedig a Jogi Bizottság vezetőjeként járult hozzá több éven át a Magyar Lízingszövetség sikereihez és a pénzügyi kultúra, illetve a lízingpiac fejlesztéséhez.