A nyereségnek az értékteremtés helyén történõ adóztatása érdekében a közelmúltban jelentõs változások történtek a vállalatcsoporton belüli elszámolóárak alkalmazásának, az úgynevezett transzferárazásnak a szabályozásában is. A transzferár-dokumentációs kötelezettség idén három pilléressé vált: az úgynevezett fõdokumentum (master file) és a helyi dokumentumok (local files) mellett országonkénti jelentést (country-by-Country report; CbCR) is készíteni kell, amennyiben a cégcsoport konszolidált éves árbevétele eléri a 750 millió eurót. A CbCR-hez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség elsõ határideje 2017. december 31-e, a késedelmes, hibás vagy hiányos teljesítést akár 20 millió forintos mulasztási bírsággal is szankcionálhatja az adóhatóság.Az adóharmonizáció hiánya miatt az elmúlt években egyes multinacionális vállalatcsoportok agresszív nyereségátcsoportosítást hajtottak végre azokba a tagvállalataikba, amelyek számukra kedvezõbb adózási környezetben mûködtek. Ezt a folyamatot elsõsorban a transzferárakkal való kisebb-nagyobb visszaélésekkel tudták igazán hatékonyan megvalósítani.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát és az Európai Uniót tömörítõ G20 szervezet minden eddiginél hatékonyabb fellépésével, az úgynevezett BEPS-akcióterv megvalósításával megvalósult a transzferárak ellenõrzése és átláthatóbbá tétele. Ennek következményeként idén Magyarországon is jelentõsen változtak a transzferár-nyilvántartás készítésének kötelezettségét elõíró jogszabályok.
„A transzferár-nyilvántartás három pillérûvé vált (fõdokumentum, helyi dokumentumok, illetve országonkénti jelentés), a nyilvántartásokban új tartalmi elemeket (immateriális javak, értéklánc-elemzés, ügyvezetés felépítése, stb.) is fel kell tüntetni a jövõben – magyarázza Orbók Ilona, a BDO Magyarország adópartnere. – Az összehasonlító adatok keresésének reprodukálhatónak kell lennie, és az összehasonlító elemzésben bármely módszer alkalmazása során az ártartománynak csak a szélsõ 25 százaléktól megszabadított középsõ, 50 százalékos része vehetõ figyelembe (az úgynevezett interkvartilis tartomány).”
Az érintett cégcsoportoknak ezentúl országonkénti jelentést (CbCR) is készíteniük kell. Ehhez kapcsolódik a 2016-os és 2017-es üzleti évükre vonatkozó bejelentési kötelezettség, amelyet (naptári évvel megegyezõ üzleti év esetén) december 31-ig kell teljesíteniük. Ha a magyar társaság az anyavállalat, vagy anyavállalatnak kijelölt szervezet, akkor a 2016. január 1-tõl kezdõdõ üzleti évre vonatkozó CbCR-t is az idei év végéig kell benyújtania. A késve, hibásan vagy hiányosan teljesítõ társaságok akár 20 milliós mulasztási bírsággal is számolhatnak.