Többek közt a kényelem és a gyorsaság lehet az oka annak, hogy sokan elsõként „Dr. Google”-t, azaz az internetet hívják segítségül, amikor valamilyen betegséggel vagy egészséges életmóddal kapcsolatos kérdésük merül fel. A fiatalabb korosztállyal szemben az 50-59 évesek nagy része viszont rögtön orvoshoz fordul (61%), és csak alig 26%-uk keres rá elsõként a neten a panaszaira. A középkorúak (40-49 év) stílusosan középen helyezkednek el, és kevesebb mint a felük (40%) keres elõször online megoldást a bajaira.*

Dobogós keresõszavak és a legérdeklõdõbb megyék

A Google Trends adatai szerint* 2016 novembere és 2017 novembere között a terhesség tüneteire kerestek rá a legtöbben, amit a cukorbetegség, az allergia, a pajzsmirigy és a reflux követnek. Emellett a gerincsérv, az influenza és a depresszió is ott van a legnépszerûbb keresõszavak között.

Bizonyos kifejezések népszerûsége az elmúlt egy évben feltûnõen megugrott: ilyen például az influenza, a kanyaró és a merevedési zavar. A betegségek közül a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásával járó Crohn-betegséget találjuk az élen, amelyet az autoimmun betegség és a pajzsmirigybetegség követ. Az utóbbi idõben elõtérbe került laktóz- és gluténérzékenységre is gyakran kerestünk rá, az elõbbire kicsivel nagyobb arányban. A számok alapján Vas megyében voltak a legtöbben kíváncsiak a laktózérzékenységgel kapcsolatos információkra, míg a gluténérzékenység iránt leginkább Szabolcs-Szatmár-Bereg megye érdeklõdött.*

Természetesen a fejfájás is ott van a gyakori keresések között: a Google Trends szerint 2017-ben Fejér megye lakóinak fájt legjobban a feje, a városok közül pedig Debrecen és Budapest végzett az élen*. A vérnyomással kapcsolatban Gyõr netezett a legtöbbet*, a cukorbetegségre pedig Nógrád megyébõl kerestek rá a leggyakrabban*. Fontos azonban szem elõtt tartani, hogy a net soha nem helyettesítheti az orvosi diagnózist!

Nõtt az egészségtudatosság

Az elmúlt évtizedekben nõtt az egészségtudatosság: a Gfk adatai szerint* egyre többen figyelnek oda legalább alkalmanként az ideális testsúly megtartására, a táplálkozási szokásokban pedig megjelent a „többször keveset” elv. Ennek mentén a napi étkezések száma átlagosan háromról négyre nõtt 1989 és 2016 között. Jó hír, hogy a 2014-es európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) szerint a magyarok komolyan veszik a megelõzést, és nõtt a szûrõvizsgálaton részt vettek aránya. Az egészséggel kapcsolatos kezdeményezések és játékok is nagyon népszerûek, sokakat mozgat meg például a jelenleg is zajló Generali Egészségpárbaj, ahol Szilágyi Áronnal mérhetjük össze az erõnket. A kétszeres olimpiai bajnok kardvívó hasznos tippeket is ad, hogyan lehetünk tudatosabbak, hiszen nem kell hivatásos sportolónak lennünk ahhoz, hogy az egészség a mindennapjaink része legyen.