Felemásan látják a jelenlegi, rövid távú és hosszú távú anyagi helyzetüket a 30-59 éves korosztály tagjai. A K&H biztos jövõ indexe szerint a jelenlegi anyagi helyzetét a megkérdezettek 56 százaléka értékelte pozitívan, ami szinte megegyezik az elõzõ negyedévben mért adattal. Kedvezõ az is, hogy a helyzetüket nagyon negatív értékelõk aránya 2017 eleje óta folyamatosan csökken.

Nem lesz pénz a nyaralásra

A rövid távú anyagi kockázatok közül a legtöbben (34 százalék) még mindig attól tartanak leginkább, hogy nem futja a nyaralásra. A megkérdezettek negyede nagyon fél attól, hogy nem lesz pénze betegség esetén, 27 százalék pedig attól tart, hogy nem tudja majd a gyerekeit támogatni. Azonban a munkanélküliséggel és az egészségromlással kapcsolatos aggodalmak csökkentek az elõzõ negyedévhez képest. Az elõzõ negyedév 24 százalékával szemben már csak mindössze 19 százalék tartja reális veszélynek a munkája elvesztését, míg a munkanélküliség miatt romló életszínvonaltól is ugyanennyien tartanak.

Hosszabb távon gond van

Bár a jelenlegi és a rövid távú anyagi helyzet megítélésénél kedvezõ eredményeket hozott a felmérés, a hosszabb távú anyagi kilátásokat tekintve már más a helyzet. 33 százalék nagyon valószínûnek tartja például, hogy nélkülöznie kell majd nyugdíjas korában. Bár a 30 éves korosztály tagjai a jelenlegi anyagi megítélését nézve a legoptimistábbak, a hosszú távú kilátásokat õk látják a legnegatívabban. 43 százalékuk tartja valószínûnek, hogy nélkülözni fog nyugdíjas korában, míg a 40-es és 50-es korosztály tagjainak csak a 30, illetve 24 százaléka gondolja így. A magyarok közel fele (41 százalék) nagyon valószínûnek tartja, hogy az állam elveszi a nyugdíjcélú megtakarításaikat, míg 37 százalék aggódikl, hogy megtakarításai kevesebbet érnek majd. 32 százalék, tehát minden harmadik ember tartja valószínûnek, hogy nem tudja majd fenntartani a lakását idõs korában.

„A kutatásból kiderül, hogy aggasztónak látják a helyzetüket a megkérdezettek: mindössze 16 százalék számít arra, hogy megél majd az állami nyugdíjból, 37 százalékuk szerint ez csak nehezen megy majd, 29 százalékuk szerint pedig semmire nem lesz elég az állami nyugdíj. A megkérdezettek 18 százaléka pedig egyáltalán nem is számít állami nyugdíjra” – mondta Kuruc Péter, a K&H Biztosító életbiztosítás és saját értékesítési csatornák divíziójának vezetõje.

Lejáró határidõ

A szakember szerint a nyugdíjcélú megtakarításokkal lehet csökkenteni az idõskorban esetlegesen felmerülõ anyagi kockázatokat. Minél korábban kezdi meg valaki a takarékoskodást, annál nagyobb biztonsággal vághat neki a nyugdíjas éveknek. „Egyre többen vannak, akik tudatosan készülnek a nyugdíjas évekre. Tavaly év végén a K&H kutatása szerint azok közül, akiknek jelenleg nincs nyugdíjcélú megtakarításuk, 8 százalék biztosan tervezi és 43 százalék pedig nem utasítja el annak a lehetõségét, hogy elkezdjen a nyugdíjra takarékoskodni. Ezt mutatja többek között az, hogy a K&H-nál a nyugdíjbiztosításokból származó díjtartalék az idén szeptember végén 3,09 milliárd forintot tett ki, ami 66,58 százalékos növekedést jelent éves összevetésben. A teljes piacról szóló adatok is számottevõ bõvülést mutatnak, az év elsõ kilenc hónapjában a nyugdíjbiztosítási szerzõdések száma éves összevetésben 18,7 százalékkal több, mint 227 ezer darabra nõtt.

„Arra számítunk, hogy az adókedvezménnyel igénybe vehetõ nyugdíjbiztosítások az öngondoskodás felértékelõdése, a lakosság jövedelmének növekedése miatt a jövõben még népszerûbbé válhatnak” – mondta Kuruc Péter. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy az év vége különösen fontos idõszak, mert úgy lehet maximalizálni a nyugdíjbiztosításhoz járó adókedvezményt, ha az érintettek még az év végéig elindítják a nyugdíjbiztosításukat, illetve plusz befizetéseket eszközölnek már meglévõ nyugdíjbiztosításaikra. Aki nem él idén ezzel a lehetõséggel akár 130.000 forint állami támogatástól esik el örökre.