Az ügyfelek ugyan kevesebb új szerzõdést kötöttek, de közel 12 százalékkal nagyobb befizetést vállaltak. A bevételek csökkenése mélypontra küldte a biztosításközvetítõk számát, az MNB pedig arra számít, hogy bár középtávon átmenetileg csökken a biztosítók profitrátája is az intézkedések miatt, a hosszabb idejû megtartás a késõbbiekben többet hoz majd a biztosítók konyhájára.

A Magyar Nemzeti Bank tavaly év elején életbe lépett etikus életbiztosítási koncepciója nyomán tovább csökkent az értékesített életbiztosítások költségmutatója (TKM). Míg 2016 végén 4,23 százalékos volt az életbiztosítások átlagos költsége, addig tavaly decemberben 3,55 százalékos átlagos költségszint mellett értékesítettek biztosításokat a társaságok. 

A piacon ellentétes hatások érvényesülnek: az új szerzések száma ugyan 14,3 százalékkal visszaesett, s így csak 172 368 biztosítást kötöttek tavaly a társaságok, ugyanakkor az etikus életbiztosítás koncepciója nyomán megnövekedett bizalom ott is visszaköszön, hogy az átlagdíj 11,6 százalékkal nõtt, s immár meghaladja a 206 ezer forintot. (Ebben nagy szerepük van a nyugdíjbiztosításoknak, amelyek az új szerzõdések díjbevételének immár 21 százalékát adták.) Az etikus koncepció megalkotásakor az MNB úgy számolt, hogy a TKM-szintek csökkenése a biztosítói profitokra akkor nem fejt ki hosszú távon kedvezõtlen hatást, ha sikerül a szabályozás elõtt átlagosan 6,42 éves megtartási idõtartamot 9,7 évre húzni. Mint az Nagy Koppány, az MNB igazgatójának a Portfolio konferenciáján elhangzó elõadásából kiderült, az alkalmazkodás gyors, a biztosítói számok alapján az átlagos megtartási idõtartam már 8,08 évre nõtt. Az MNB igazgatója a Világgazdaságnak elmondta, a felügyelet figyel arra, hogy ne csak a kifejezetten hosszú távú nyugdíjbiztosítások szépítsék a számokat, mint ahogy egyéb visszaélésekre is figyelemmel vannak.
Nem lehet azonban kérdés, hogy a TKM-szintek csökkenése miatt a biztosítói bevételek is számottevõen esni fognak a következõ években. Nagy Koppány arra figyelmeztetett, hogy a szektor életbiztosításokon realizált eredménye annak ellenére sem nõtt tavaly, hogy az életbiztosításokból származó díjbevétel összességében 3,9 százalékkal emelkedett. 

Az etikus koncepció másik eredménye az értékesítõk számának csökkenése: tavaly év végén 28 018-an foglalkoztak biztosításközvetítéssel, ami a biztosítási piac felfutása óta a legalacsonyabb érték. A teljes létszám több mint 1600 értékesítõvel csökkent, a legfeltûnõbb változás a többes ügynökök számának 20 százalékos visszaesése. Az MNB igazgatója szerint ugyan a jegybank keményen beszabályozta a kezdeti költségek szintjét, de meggyõzõdésük, hogy nem a fenntartási (speratív) jutalékok még szélesebb elterjesztésével lehet elérni a sikeres ügyfélmegtartást – õk inkább az átláthatóbb szolgáltatásra helyeznék a hangsúlyt.