A több éves statisztikák alapján Európa sípályáin nagyjából minden tizedik síelõ szenved kisebb-nagyobb balesetet egy-egy szezonban. Különösen veszélyesnek számít a szezon kezdete, amikor a legtöbben felkészületlenül, rossz kondícióban csatolják fel a léceket, és esetleg a hüttékben is túl sok idõt töltenek – túl sok alkoholt fogyasztva. Mivel a legnépszerûbb síterepnek idehaza továbbra is az osztrák lejtõk számítanak, ezért nem árt az emlékezetbe idézni, hogy Ausztriában egy szános mentés kb. félmillió, egy helikopteres pedig egy-kétmillió forintba kerül, s a kórházi napidíj akár több százezer forint is lehet.

Sokan biztonságban érzik magukat azáltal, hogy a baleseti ellátáshoz kiváltották az EU-ban érvényes Európai Egészségbiztosítási Kártyát (EEK). Ám baj esetén gyakran azzal kell szembesülniük, hogy a kártya az ellátást kizárólag az állami kórházakban fedezi, és csak az adott ország állami betegbiztosítottjai számára elõírt szolgáltatásokra terjed ki. Így többek között nem állja a hegyi mentés költségét, vagy a kórházban eltöltött idõ után esetlegesen fizetendõ önrészt sem, amelynek összege – Ausztriánál maradva - meghaladja a napi 7 Eurót.

Ilyen esetekben lehet nagyon hasznos, ha van utasbiztosításunk. „Általában a biztosítók a síelést, sokan a snowboardot is, az alapbiztosítás részeként helyezik el” összegez Horváth Péter, a MABISZ Utasbiztosítási Bizottságának elnöke. Mivel azonban a hazai utasbiztosítási piacon több mint egy tucat szereplõ van jelen, több közvetítõ közremûködésével, így érdemes összehasonlítani, hogy melyik termék mire nyújt fedezetet. Mindez kényelmes módon, online is megtehetõ, s maga a biztosítás is intézhetõ ily módon. Csak arra kell figyelni, hogy még az indulás elõtt, tehát külföldi út esetén a magyar határ átlépése elõtt megkössük a szerzõdést, mert különben az nem érvényes. Érdemes ellenõrizni, hogy helikopteres mentés van-e az adott módozatban, s annak összege limitált-e. Ugyanez igaz a kórházi költségekre és az ellopott, vagy elvesztett felszerelésre is. Nem árt, ha szükség esetén tolmácsot is biztosít a társaság.

Egyre kiemeltebb jelentõségûvé válik az is, hogy a felelõsségbiztosítás is része legyen a szerzõdésünknek. Amennyiben ugyanis mi okozunk másoknak kárt vagy balesetet, azért perelhetõek vagyunk, s a károsultak egyre gyakrabban élnek is a jogaikkal. Pervesztesként pedig meg kell téríteni a közvetlen anyagi károkon túl adott esetben a munkából való kiesés miatt elmaradt jövedelmet, az eljárási költséget, valamint a jogi képviselet díját is. Így szerencsétlen esetben több millió forintos nagyságrend is könnyen összejöhet.

Külön probléma, ha úgy szenvedünk balesetet, hogy elhagytuk a kijelölt pályát. Ilyenkor a térítésbõl a legtöbb biztosító ki is zárhat bennünket. „Ha valaki pályán kívül akar síelni, akkor mindenképpen érdemes extrém sportokra érvényes biztosítást kötni, amely ennek a kockázatát is fedezi” – emeli ki Horváth Péter. Míg egy átlagos biztosítás költsége napi 300 és 1000 forint között van (az utóbbi árfekvésen már gyakorlatilag térítési limit nélkül fedezhetjük az egészségügyi ellátásokat), addig a free ride hívei is tudnak már napi 1300 forint körüli áron megfelelõ terméket találni.

Nem árt csínján bánni a hüttézéssel sem. Ha komolyabb balesetet okozunk, az adott ország gyakorlatától függõen nem csak jegyzõkönyv készül, de meg is szondázhatnak. Elõfordulhat, hogy a dokumentált túlzott alkoholos befolyásoltság miatt a biztosító szerepvállalása korlátozott lesz. Bölcs dolog tehát az alkohol fogyasztását az aprés-ski idõszakra tartogatni.