Az Európai Uniós pályázatok utófinanszírozottak, a fejlesztésekre a forrásokat elõször saját költségvetésükbõl fedezik a tagállamok. Magyarország az uniós átlag fölött van a támogatások brüsszeli lehívásában – hangsúlyozta Vitályos Eszter. Mint mondta, a kormány az elõlegszabályok könnyítésével azt kívánta elérni, hogy a vállalkozások, illetve a közszféra kedvezményezettei minél nagyobb elõleget megkaphassanak, így biztosított legyen a projektek finanszírozása és befejezése.

A kormány tisztában volt azzal, hogy a szabályok megváltoztatása egyben az uniós kifizetések késõbbi beérkezését jelenti, mert azokat csak a fejlesztések elõrehaladásával párhuzamosan, akár több év elteltével utalja át Brüsszel. A stabil magyar gazdaság azonban lehetõvé teszi, hogy a jelentõs idõbeli eltérés ellenére a hazai költségvetés finanszírozza a szükséges összeget, az uniós pályázatok kifizetései miatt nem éri hátrány az államháztartást – emelte ki Vitályos Eszter.

Felidézte, a kormány fejlesztéspolitikai célkitûzése értelmében Magyarország a 2014-2020-as uniós költségvetési periódus minden pályázatát meghirdette 2017. március 31-éig. Az összes operatív programban – a halászati kivételével – a teljes költségvetési keret 85 százalékát már odaítélték a sikeres pályázóknak. A kormányzat 2064 és 2700 milliárd forint közötti kifizetést tervezett tavaly év végéig, a 2488 milliárd forintos kifizetéssel ez is teljesült.

Magyarország negyedévente küld költségnyilatkozatot Brüsszelbe, folyamatos az elszámolás, a projektek elõrehaladásával, tényleges teljesítésével folyamatosan lehet lehívni az uniós forrásokat.

Az államtitkár bízik abban, hogy nem sokkal 2020 után a teljes uniós támogatási keret megérkezhet, ugyanakkor ez – ahogy fogalmazott– nagy nyomás a pályázatok nyerteseinek is. Vitályos Eszter az idei év legnagyobb kihívásának nevezte, hogy a projektek minél elõbb befejezõdjenek, megtörténjenek a tényleges teljesítések.