2023-ban Németország energiájának 55%-a megújuló energiaforrásokból származott - ez 6,6 százalékos növekedést jelent a Bundesnetzagentur energiaügyi szabályozó hatóság szerint.
Európa legnagyobb nemzetgazdasága 2030-ra 80 százalékos zöldenergia-arányt tűzött ki célul. Az ország tervezi, hogy megszabadul a szén nagy részétől, már nem támaszkodik tovább az atomenergiára, és a jövőben elsősorban gázzal kívánja ellátni az energiahálózatát.
"Első alkalommal átléptük az 50 százalékos határt a megújuló energiaforrások terén" - mondta Robert Habeck, Németország alkancellárja, gazdasági és klímavédelmi szövetségi miniszter egy nyilatkozatban.
Németország megújulóenergia-mixe 31,1 százalékban szélből, 12,1 százalékban napenergiából és biomasszából, 3,4 százalékban pedig vízenergia és egyéb megújuló források keverékéből állt - derül ki a Bundesnetzagentur sajtóközleményéből.
Az energiaszektor szabályozója szerint a megújuló energiaforrások 2023-as növekedését az időjárás és a kapacitásbővítés is támogatta.
"Egész Európában kölcsönhatás van a kereslet és a kínálat között. A villamos energiát ott termelik Európában, ahol a legolcsóbb. Németország és a többi európai ország egyaránt a mindenkori legkedvezőbb termelési feltételekből profitálhat. A nagykereskedelmi villamosenergia-árak és a kereskedelem ennek a kölcsönhatásnak az eredménye" - áll a sajtóközleményben.
Az energiahálózatokat az energiaszabályozó felügyeli, miközben a fogyasztók finanszírozzák, és folyamatosan át kell állniuk a fosszilis tüzelőanyagokkal kapcsolatos központosított műveletekről a több millió kisebb, decentralizált, főként nap- és szélerőművekből álló szolgáltatóra.
A németországi közcélú hálózatok által szállított áram összmennyisége tavaly 5,3 százalékkal csökkent, ami azt jelzi, hogy a megújuló energiaforrások javára csökkent a fosszilis tüzelőanyagok iránti kereslet.
"A hagyományos forrásokból származó termelés összesen 197,2 TWh volt, ami 24,0 százalékkal kevesebb, mint 2022-ben" - áll a közleményben. "Összességében a kőszénből származó termelés 36,8%-kal, a lignitből származó pedig 24,8%-kal volt alacsonyabb 2023-ban, mint 2022-ben.”
"A földgázból termelt villamos energia 31,3%-kal nőtt az előző évhez képest. Több tényező is hozzájárult ahhoz, hogy az ukrajnai háború és a gáztakarékossági törekvések ellenére továbbra is földgázt használtak áramtermelésre" - olvasható a Bundesnetzagentur közleményében.
Előfordulhat, hogy nem ellátási, hanem gazdasági okokból van értelme villamos energiát importálni vagy exportálni. A hálózati kapacitás és a stabilitás is szerepet játszik a kereskedelmi áramlásokban. Az európai belső villamosenergia-piac így hozzájárul az alacsonyabb villamosenergia-árakhoz és az alacsonyabb szén-dioxid-kibocsátáshoz" - közölte továbbá a Bundesnetzagentur.