A KSH adatai szerint 2017. január 1-jén 151 132 nem magyar állampolgár élt Magyarországon, 15 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel korábban.

A bevándorlók jelentõs részét ma is az európaiak teszik ki, közel százezren élnek a kontinens más országaiból hazánkban. Érdekesség, hogy bár még mindig Romániából érkeztek a legtöbben, a számuk egy évtized alatt majdnem a harmadára, 68 ezerrõl 24 ezer fõre csökkent. Hasonló a helyzet az ukránok esetében: 2007-ben még 15 ezren voltak Magyarországon, mára alig 6 ezren maradtak.

A 24.hu mMegkeresésére a KSH a komoly visszaesést azzal magyarázta, hogy

az egyszerûsített honosítási eljárás 2011-es életbe lépése óta sok magyar felmenõkkel rendelkezõ személy kapta meg a magyar állampolgárságot, így köztük sok román és ukrán állampolgár is, akik tudták igazolni, hogy magyar felmenõkkel rendelkeznek. Feltételezhetõen ezzel magyarázható az ukrán és román állampolgárok számának csökkenése.

Mint válaszukban fogalmaztak, a kettõs állampolgársággal rendelkezõ személyekrõl nem rendelkeznek külön statisztikával, akinek magyar állampolgársága is van, azt magyar állampolgárként és nem külföldiként jelenik meg a statisztikában. (Tavaly novemberre elérte az egymilliót a könnyített honosítással, magyarországi lakóhely nélkül magyar útlevelet szerzõk száma, de mint látható, csak a töredékük telepedett le Magyarországon.)

A tendencia ugyanakkor nem minden esetben csökkenõ. A németek 3 ezerrel lettek többen az országban, az osztrákok magyarországi létszáma kétezerrõl négyezerre duplázódott, de jelentõsen emelkedett a szlovákok és az oroszok itthoni jelenléte is. 

Ugyanakkor a leglátványosabb növekedés az ázsiaiak esetében fedezhetõ fel: míg 2007-ben csak 20 ezren telepedtek le az országban, ma már 40 ezren élik itt az életüket.

A kínaiak száma hatalmasat ugrott, 9 ezerrõl 19 ezerre. A szíriaiak és japánok is egyre többen vannak nálunk, 2007 óta az izraeliek és a mongolok száma esett vissza, de csak elhanyagolható mértékben.

A kiugró emelkedésben gyaníthatóan komoly szerepet játszik a már felfüggesztett letelepedési kötvény is. A Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal adatai szerint a programon keresztül 2013 óta összesen majd’ húszezer pénzes bevándorló érkezett Magyarországra. Összesen 6585 külföldi vett részt a programban, 13 300-an pedig családegyesítés miatt kaptak letelepedési engedélyt. A legtöbbjük (több mint 80 százalékuk) kínai, de sokan jöttek olyan közel-keleti muzulmán országokból, mint Irak, Afganisztán és Irán, illetve Ázsia más országaiból. A Magyarországon élõ kínaiak száma 2013-tól lõtt ki igazán. A számuk négy év alatt 11500-ról 19 ezer fölé nõtt.

Bár amerikaiak és afrikaiak együttvéve sincsenek annyian Magyarországon, mint az ázsiaiak, igen komolyan megnõtt a jelenlétük idehaza. 2007-ben háromezer, az amerikai kontinensrõl érkezõ ember élt hazánkban hivatalosan, tavaly már hatezren voltak. Az Egyesült Államokból jövõk száma nõtt a leglátványosabbat, ezerrel, de a kanadaiak is kétszer annyian vannak, mint tíz éve.

Egyiptom toronymagasan vezeti a Magyarországon élõ afrikaiak listáját 1187 emberrel, pedig tíz éve alig haladta meg a számuk a 300-at. A rendelkezésre álló adatok szerint 2017-ben összesen hatezer afrikai bevándorlót tartottak számon itthon, ami azt jelenti, hogy közösségük megtriplázódott 2007 óta.

A KSH adataiból az is kiderül, hogy aránytalanul csökkent a Magyarországon élõ külföldi nõk száma. Miközben a férfiak száma gyakorlatilag tíz éve stagnál, a nõké 16 ezerrel csökkent tavalyig.

2017. január 1-jén 181 ország állampolgára tartózkodott vagy szándékolt tartózkodni 12 hónapot vagy azt meghaladóan Magyarországon.