2024-es év jelentős politikai felfordulással és gazdasági instabilitással fog járni. Miközben a globális GDP 60%-át képviselő országok az urnákhoz járulnak, a kormányok, a vállalkozások és a háztartások széles körben kiváró magatartást tanúsítanak, amely valószínűleg késlelteti a kritikus gazdasági döntéseket.
Az Allianz Research frissen közzétett Economic Outlook 2023-25 című kiadványában arra figyelmeztet, hogy ez a bizonytalanság negatív kínálati sokkhatásként hathat, ami potenciálisan megemelheti az árakat, és visszafoghatja a termelést, a beruházásokat és a fogyasztást.
Ez a fokozott bizonytalanság olyan nemzetek esetében tűnik akutnak, mint Kína, Németország és az Egyesült Királyság.
A történelmi adatok arra utalnak, hogy a megnövekedett fiskális politikai bizonytalanság és a reálérték jelentős csökkenése között figyelemre méltó kapcsolat áll fenn, hangsúlyozva a politikai döntésképtelenség gazdasági következményeit. Ezt tetézi a populizmus erősödése.
Jelenleg a világ országainak több mint egynegyede populista vezetés alatt áll, és ez a kormányzási stílus 15 év alatt 10%-kal alacsonyabb egy főre jutó GDP-vel jár a nem populista országokhoz képest. A populista rezsimek gyakran járnak együtt az igazságszolgáltatás függetlenségének, a választások minőségének és a sajtószabadságnak a csökkenésével, valamint az innováció számára kedvezőtlen környezettel.
Európában a helyzet bizonytalan. Az infláció és a bevándorlási problémák felerősítették a jobboldali populizmust, ami aggodalmat kelt a következő Európai Parlament összetételével kapcsolatban. Félő, hogy az a környezet- és bevándorlásellenes álláspontok felé hajlik, ami akadályozhatja a jelentős előrelépést olyan területeken, mint az intézményi reform és az energiabiztonság.
Lágy landolás az USA-ban, zötykölődés az euróövezetben
Az USA a "puha landolás" felé tart, annak ellenére, hogy gazdasági ellenszéllel kell szembenéznie. A 2023-ban 2,4%-kal bővülő gazdaság várhatóan tovább növekszik, bár lassabb ütemben. A háztartások és a vállalatok erős mérlegei szilárd alapot teremtettek, amit a pénzügyi manőverek, például az adósságok futamidejének meghosszabbítása és az alacsony kamatlábak rögzítése a Fed monetáris szigorítása előtt. Egyes szegmensek azonban a magas kamatlábak miatt nehézségekbe ütköznek, a fogyasztói hitelek késedelmes fizetése növekszik, és a ciklikus munkaerő-felvétel érezhetően lelassult.
Ezzel szemben az euróövezet a nulla közeli növekedéssel küzd, és az előrejelzések szerint rövid időre technikai recesszióba süllyed. Az Allianz Research azonban óvatosan optimista a 2024 második felében bekövetkező fellendüléssel kapcsolatban. Ezt várhatóan az enyhülő monetáris politika és az energiaválság okozta nyomás csökkenése fogja támogatni. Az infláció enyhülése és a várható bérnövekedés megfiatalíthatja a fogyasztói kiadásokat, ami az egész kontinensen fellendítheti a gazdasági tevékenységet.
Mindkét régiónak azonban jelentős kockázatokkal kell szembenéznie. Az euróövezet fellendülése törékeny, és potenciális veszélyek közé tartozik a mélyebb recesszió, a problémás kereskedelmi ingatlanpiac és a geopolitikai feszültségek. Hasonlóképpen, az USA gazdaságát külső sokkok destabilizálhatják. Miközben a világgazdaság továbbra is lábadozik a közelmúltbeli egészségügyi és energiaválságokból, ezek a bizonytalanságok aláhúzzák a gazdasági fellendülés folyamatának kényes egyensúlyát.
A globális dezinfláció ösztönözheti a központi bankok politikai váltását
A világgazdaságban az infláció jelentős csökkenése tapasztalható, amit az ellátási lánc korlátjainak enyhülése és a csökkenő nyersanyagárak okoznak. Az Egyesült Államokban szeptember óta normalizálódott a magárupiaci infláció, az euróövezetben pedig gyors csökkenés tapasztalható.
Miközben a központi bankok továbbra is hawkish álláspontot képviselnek, hogy ne bukjanak le kétszer is, amikor rosszul nevezik az inflációt, 2024 nyarán megkezdhetik a monetáris politika enyhítését a gazdasági növekedés és az infláció megfékezése közötti egyensúly megteremtése érdekében. A Bank of England, az Európai Központi Bank és a Federal Reserve szerény kamatcsökkentéseket készül végrehajtani, ami az inflációs kockázatok alábecsülésének elkerülésére irányuló stratégiát tükrözi. Ez a váltás kritikus fordulópontot jelentene a globális gazdasági fellendülés folyamatában.
A világkereskedelem szerény fellendülése
Világszinten a kereskedelem várhatóan szerényen fellendül, az európai és ázsiai gazdaságok vezetésével. A kereskedelem volumene 2023-ban az előző évhez képest mintegy 0,4%-kal zsugorodik. A visszaesés elsősorban Európa lassú gazdasági lendületének és a feldolgozóiparra ható, jelenleg is tartó energiaválságnak tudható be. Ezzel szemben Dél-Amerikában váratlan exportnövekedés volt tapasztalható.
2024-re a globális kereskedelmi volumen szerény, 3%-os növekedése várható. Európa várhatóan kilábal a kereskedelmi recesszióból, amihez Ázsia jelentős mértékben hozzájárul. Az olyan kritikus európai országok, mint Franciaország, Németország, Olaszország és Hollandia az előrejelzések szerint jelentős exportnövekedést könyvelhetnek el, ami együttesen erősíti a globális kereskedelmet, annak ellenére, hogy ez a növekedés nem jelent hatalmas lendületet a hazai gazdaságaik számára.
Kína gazdasági helyzete azonban továbbra is összetett. Az ország az ingatlanszektor visszaesésével és a történelmi mélyponton lévő bizalom alacsony szintjével küzd, ami kihat a fogyasztói kiadásokra. Az exportértékek és -mennyiségek fellendülése ellenére a növekedés fenntarthatósága kérdéses az exportőrök árcsökkentései és a csökkenő vállalati árrések miatt. Kína GDP-növekedését 2024-ben 4,6%-ra, 2025-ben pedig 4,2%-ra prognosztizálják, és óvatosan tekintenek az exporterősség fenntarthatóságára.
A vállalatok alkalmazkodnak a kamatlábakhoz, a nagyobb cégek stabilan tartják magukat
A vállalatok alkalmazkodtak a magas hozamú környezethez, a nagyobb cégek jobban boldogulnak, mint a kisebbek. Az építőipar, az ingatlanszektor, a megújuló energiaforrások és a közművek azonban jelentős kihívásokkal néznek szembe a magas tőkeáttétel és a jelentős eszközleértékelődések miatt, különösen az irodai és a szélerőművek esetében.
Bár az Allianz Research nem látja a széles körű vállalati fizetésképtelenség kockázatát, a gyengébb, magas tőkeáttétellel rendelkező és a működés és a beruházások külső finanszírozástól nagymértékben függő cégek 2024-ben egyre nagyobb kihívások elé néznek.
A kiadványt az Allianz itt tette közzé: https://www.allianz.com/en/economic_research/publications/specials_fmo/2023_12_15-Global-Economic-Outlook.html