Németország különböző régióiban a közelmúltban bekövetkezett áradásokból eredő biztosított károk várhatóan 1 milliárd euró alatt maradnak, ha az árvízgátak kitartanak - közölte Onnen Siems, a Meyerthole Siems Kohlruss (MSK) ügyvezető igazgatója.

Siems kiemelte, hogy bár a helyzet továbbra is feszült, mivel egyes gátak felpuhultak, a vízszintek fokozatosan csökkennek. A bizonytalanság, hogy a gátak ellenállnak-e a nyomásnak, továbbra is fennáll. Siems az alsó-szászországi biztosítási fedezetre is rávilágít, és megjegyzi, hogy ebben a régióban a házaknak csak mintegy 30%-a van biztosítva természeti veszélyek ellen. Ez az alacsony arány a lakosok szubjektív kockázatérzékelésének tulajdonítható. Ezenkívül a múltbeli nagy európai árvizeket, például a 2002-es és a 2013-as árvizeket a heves nyári esőzések okozták, és különböző régiókat érintettek, jelentős biztosítási veszteségeket okozva.

A múltbeli események során a károk jelentősen magasabbak voltak, az inflációval kiigazított adatok 2013-ban 3 milliárd eurót, 2002-ben pedig 6 milliárd eurót tettek ki.

Siems, valamint Dr. Stephanie Fiedler, aki az MSK meteorológiai kérdésekkel foglalkozó tanácsadója, rámutat arra, hogy a jelenlegi árvizek a télen uralkodó szélsőséges időjárási viszonyok következményei. Siems kiemelte azt is, hogy Alsó-Szászországban a házaknak csak mintegy 30%-a van biztosítva természeti csapások ellen. Ennek egyik oka lehet a kockázat szubjektív érzékelése. Mivel a viharhullám kockázatát általában nem fedezi a biztosítás, a természeti kockázatokra kötött biztosítások sok alsó-szászországi lakos számára kevésbé tűnhetnek vonzónak.

"Bár az árvízveszélyt, amelyről ebben az esetben szó van, általában fedezi a természeti kockázatokra kötött biztosítás, gyakran nem tekintik akut veszélynek" - magyarázta Siems.

A melegebb hőmérséklet miatt a légkörben több vízgőz keletkezik, ami hó helyett esőt eredményez, ami közvetlenül növeli a vízszintet.

Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület is jelezte, hogy az ilyen szélsőséges csapadékesemények a globális felmelegedéssel várhatóan gyakoribbá és intenzívebbé válnak.

A biztosítók önrészesedéseinek kiszámítása a jelenlegi árvizek esetében összetett, és több tényezőtől függ, többek között a kár jellegétől és a kár bekövetkezésének időtartamától.

Ezek a meglátások alapvető fontosságúak az árvíznek a biztosítási ágazatra gyakorolt potenciális pénzügyi hatásának, valamint az éghajlatváltozásnak az időjárási mintákra és a természeti katasztrófákra gyakorolt tágabb értelemben vett hatásainak megértéséhez.