Jelentõs területi különbségek láthatóak Magyarországon a jövedelmekben. Az egy adófizetõre jutó adóalap tekintetében van olyan országrész, ahol ez az összeg 5 millió forint feletti, de 1,5 milliós adóalapokat is láthatunk - írja a Portfolió a KSH adataira hivatkozva. Az egy adózóra jutó személyijövedelemadó-alap összege országosan 2,2 millió forint volt 2016-ban - derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Tér-Kép 2016 címû kiadványából. A magasabb keresetekkel összefüggésben az egy adófizetõre jutó adóalap összege a fõvárosban, illetve vonzáskörzetében, valamint Közép- és Nyugat-Dunántúl néhány járásában, a nagyvárosok körzetében volt a legnagyobb.
Ezzel szemben az Alföld, Észak-Magyarország és Dél-Dunántúl határ menti területein élõ adófizetõk a legalacsonyabb adóköteles jövedelemmel rendelkeztek, ami 20 járásban az 1,5 millió forintot sem érte el.
Az adófizetõk 8,2%-a rendelkezett 5 millió forintnál magasabb adóköteles jövedelemmel. Ez az arány a fõvárosban és az ahhoz közeli járásokban, Közép- és Nyugat-Dunántúl egyes területein, valamint a Paksi járásban 10% feletti. A járások harmadában a legmagasabb jövedelmûek aránya - fõként Észak-Magyarországon, Észak-Alföldön és Dél-Dunántúlon - a 4,0%-ot sem érte el.
2011-2016 között az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képezõ jövedelem folyamatosan emelkedett. Ez a mutató 2011-ben Közép-Magyarországon, valamint az ország északnyugati részén található járásokban volt a legmagasabb, az észak-keleti és a dél-nyugati országrész határhoz közeli térségeiben pedig a legalacsonyabb.
Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot képezõ jövedelemben megmutatkozó területi különbségek 2011-2016 között évrõl évre csökkentek. Az egyenlõtlenség mérséklõdésében szerepet játszottak a kedvezõ munkaerõpiaci folyamatok, mivel ahol magasabb volt a munkanélküliség, ott többnyire az adófizetõk népességen belüli aránya is jelentõsen emelkedett - írja a KSH. Azt ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a területi különbségek továbbra is fennállnak, és éppen ott van sok közmunkás, ahol egyébként is gyenge a munkaerõpiac. Közfoglalkoztatás nélkül pedig a területi csökkenés sem igazán mutatható ki a foglalkoztatásban.
Az egy állandó lakosra jutó személyijövedelemadó-alapot tekintve 2011-ben az országos átlag alatti egy lakosra jutó jövedelemmel rendelkezõ 133 járás közül 121 járásban az országos átlagot meghaladó volt a javulás mértéke, a 2011-ben fejlett térségeket mérsékeltebb növekedés jellemezte. A legnagyobb növekedés leginkább az országhatárhoz közel, az Alföldön, Észak-Magyarországon, valamint Dunántúl egyes járásaiban következett be.