A háztartások fogyasztása 2002 és 2016 között összességében 14 százalékkal nõtt Magyarországon, mely a V4 országok közül a leglassúbb növekedés. A lengyel háztartások eközben 54, a szlovákok 42, míg a csehek 36 százalékkal tudták növelni fogyasztásukat. Az Európai Bizottság elõrejelzése alapján 2018-ra a magyar háztartások növekedési hátránya: a lengyelekhez képest tovább növekszik, a szlovákokhoz képest stagnál,míg a csehekhez képest valamelyest csökken - írja közleményében a GKI Gazdaságkutató.
Így 2018-ban egy magyar háztartás alig negyedével fogyaszt majd többet, mint 2002-ben, míg egy cseh 44, egy szlovák 52 százalékkal, egy lengyel pedig több mint kétharmadával - írja a GKI.
Nincs persze min csodálkozni, hiszen a magyar háztartások fogyasztása jellemzõen késleltetve követi a reáljövedelem változását. Ez jól látszik a válságot megelõzõ idõszakban, amikor a reáljövedelem 2006. évi visszaesését a fogyasztás csak 2 évvel késõbb követte, de a 2013 utáni fellendülés idõszakában is. A vizsgált 16 évben 2 jelentõsebb felfutás volt a fogyasztásban. Az elsõ 2002 és 2006 között, mely fõként a hitelbõségnek, a költségvetési szektorban bekövetkezett bérkiáramlásnak, valamint a nyugdíjemeléseknek köszönhetõ, míg a második az európai hitelválságot követõen (2013-tól), ami az alacsony bázison kívül fõként az uniós támogatások reálgazdaságba gyûrûzésének, valamint a minimálbér dinamikus emelésének a következménye.
A magyar háztartások egy fõre jutó fogyasztása euróban és vásárlóerõ-paritáson (PPS) mindössze 4 százalékponttal közelített az EU28 országok átlagához 2002 és 2016 között. Eközben a másik három országban ennél jelentõsebb növekedés mérhetõ: a szlovákok euróban számolva 28, PPS-ben 23, a lengyelek 11, illetve 18, míg a csehek 14, illetve 11 százalékponttal közelítettek az EU28 átlagához.
Két további szomszédos ország, Horvátország és Románia EU28-hoz mért egy fõre jutó fogyasztásának alakulása jelentõsen különbözõ pályát ír le. A horvátok hozzánk hasonló szintrõl s hozzánk hasonlóan alig javultak, miközben a románok a többi vizsgált országhoz képest jóval alacsonyabb bázisról indulva jelentõsen közelítették az uniós átlagot. Mindezek eredményeként jelenleg a fenti országok közül euró alapon csak Románia marad el tõlünk, PPS alapon azonban már egyikük nincs mögöttünk.
Az okok között szerepel: a 2006-ig tartó költekezést követõen elkerülhetetlenné vált kiigazítás,
a Magyarországot különösen erõsen érintõ 2008-2009-es világgazdasági válság,
majd a 2010-2011. évi élénkítési kísérletet követõ újabb kiigazítás (Széll Kálmán terv) - írja a GKI.
Súlyos problémát okozott a lakosság devizában (fõként svájci frankban) történt eladósodása, majd a forint különösen erõteljes leértékelõdése is. A fogyasztást egyrészt közvetlenül fogta vissza a reálkeresetek 2007-2014 átlagában bekövetkezett stagnálása, az eladósodott háztartások törlesztési terheinek tartós és jelentõs emelkedése, a 2011-ben az adórendszer az alacsony jövedelmûek - s ezzel a fogyasztás - kárára történt átalakítása, miközben a bizonytalan gazdasági környezet miatt a lakosság körében erõsödött a megtakarítási kényszer. Eközben a másik három V4 ország háztartásai nem szenvedtek el ekkora sokkot.