Tavaly a harmadik negyedévben 2,0 százalékos nominális lakásár-emelkedést mutatott országos átlagban az MNB lakásárindex legfrissebb értéke, ami lassuló negyedéves dinamikát jelez az elõzõ negyedév több mint 3 százalékos növekedésével összevetve.

A lakásárak negyedéves növekedése Budapesten az elõzõ idõszakban elért 3 százalékról 1,8 százalékra esett vissza. Az éves lassulás a tavalyi második negyedévében mért 15,4 százalékról a harmadik negyedévére 12,4 százalékos volt. A 12,4 százalékos ütem így is meghaladta az országos lakásár- drágulás mértékét.

A vidéki városokban a fõvárost meghaladó 3,1 százalékos nominális drágulást mért az MNB a harmadik negyedévben, az éves dinamika érdemben nem változott, 13,3 százalékos volt. A községekben mintegy 0,2 százalékkal olcsóbbak lettek a lakóingatlanok, emiatt a lakásárak éves növekedési üteme a második negyedévében elért 18,1 százalékról 6,3 százalékra csökkent.

Tavaly a harmadik negyedévben Közép-Magyarországot leszámítva az ország minden régiójában emelkedtek a lakásárak. Az egyes régiók városai között a legnagyobb emelkedést a dél-alföldi városokban tapasztalták, ahol a lakásárak egy negyedév alatt 6,2 százalékkal nõttek. Ezt követték a dél-dunántúli és észak-alföldi városi lakásárak, amelyek 5,5 és 3,8 százalékkal emelkedtek. A vidéki városok éves növekedési üteme szintén a Dél-Alföldön volt a leggyorsabb, a nominális emelkedés 18,9 százalékot tett ki a múlt év harmadik negyedében, ami jóval magasabb az országos átlagnál.

Az MNB-lakásárindexek a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által gyûjtött lakáspiaci tranzakciókra vonatkozó illetékkötelezettségi adatok felhasználásával készülnek.