![](https://mabisz.hu/szemle/wp-content/uploads/szemle/img-7383.jpg)
Budapesten február elején 140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, ami az albérletpiacon fõszezont jelentõ tavaly augusztusi szinthez képest 10 ezer forintos mérséklõdést jelent. Továbbra is az V. kerületben a legdrágábbak a kiadó lakások, havonta átlagosan 200 ezer forintot kérnek ezekért. A másik véglet pedig a XXIII. kerület, ahol 90 ezer forintos átlagáron lehet lakást bérelni.
Egyelõre nincs szó trendfordulóról, hiszen tavaly februárhoz képest 10 ezer forinttal emelkedtek az átlagos bérleti díjak a fõvárosban. “Tavaly februárhoz képest 5 százalékkal nõtt a magánszemélyek által meghirdetett kiadó lakások száma Budapesten, de a megyei jogú városokban is jelentõs - több mint 30 százalékos - volt a kínálatbõvülés. A megnövekedett kínálat pedig gátat szab az albérletárak emelkedésének.” - fogalmazott Balogh László, az ingatlan.com vezetõ gazdasági szakértõje.
Vegyesen alakultak a bérleti díjak a legnagyobb egyetemi városokban. Az ingatlan.com adatai szerint Debrecenben február elején 90 ezer forintért kínálták a kiadó lakásokat, ami 6 százalékos emelkedést jelent a múlt augusztusi szinthez viszonyítva. Nagyobb mértékben drágultak a pécsi albérletek: 80 ezerrõl 90 ezer forintra.
Ezzel szemben Szegeden és Miskolcon lényegében stagnáltak a bérleti díjak. Szegeden február közepén havi 85 ezer forintba kerültek az albérletek, Miskolcon pedig 66 ezer forintot kellett adni értük, ami lényegében megegyezik a tavaly augusztusi szinttel.
Fontos változás, hogy az idei évben már nem kell megfizetni a 14 százalékos egészségügyi hozzájárulást, ha a bérbeadásból származó jövedelem éves szinten meghaladja az 1 millió forintot. Az intézkedés fehérítheti az albérleti piacot, aminek kínálata jelentõsen átrendezõdik. A fõvárosban például számottevõen csökkent a 100 ezer forintnál olcsóbb havi bérleti díjjal meghirdetett kiadó lakásoknak az aránya. Míg tavaly januárban a magánszemélyek által feladott kiadó lakáshirdetések 33 százaléka tartozott ebbe az árkategóriába, idén januárban viszont már csak 19 százalék. Az ingatlan.com szakembere szerint ennek fõ oka, hogy a növekvõ kereslet miatt évrõl évre emelkedik az a minimális árszint, amennyiért elfogadható minõségû lakást lehet bérelni.