„Idén a tavalyihoz hasonló dinamikát várunk, a legtöbb tranzakció továbbra is a nagyvárosokban, a környezõ településeken és a fõváros belsõ kerületeiben várható. Számításaink szerint Budapesten nem fog tovább nõni a tranzakciószám” – véli Soóki-Tóth Gábor, Otthon Centrum elemzési vezetõje. 2015 óta az adásvételek számában kismértékû csökkenés volt ezeken a területeken érzékelhetõ. E tendencia folytatódása alapján 2018-ban Budapesten várhatóan 35 ezer lakást értékesítenek (2017: 35,5 ezer), ami a 2015. évi 39 ezer adásvételhez képest kb. 10%-os csökkenést jelent 3 év alatt. „Mindez nem meglepõ, figyelembe véve a mobilitási statisztikákat. Az elmúlt két évben ugyanis megfordult a trend, és újra egyre többen költöznek ki az agglomerációba.” – tette hozzá az elemzési vezetõ. 

Több évre visszamenõleg a fõvárosi agglomeráció, illetve egyes nyugat-magyarországi járások a népesség belsõ vándorlásának nyertesei, ami hatással van ezen térségekben a lakások iránt megmutatkozó, fokozott keresletre. A kiköltözési trend azonban továbbra sem veszélyezteti a fõvárosi kerületek vezetõ szerepét a tranzakciószámok fajlagos (lakónépességre vetített) értékét tekintve. 

Budapesten abszolút értékben a XIII. kerületben várható a legtöbb tranzakció 3200 darabbal, míg háromezer körül alakul majd a XI. és XIV. kerület értéke. A belvárosi kerületekben 1500-2500 tranzakció várható, az V. kerületben azonban, méretébõl fakadóan, csak 730. 

A budai oldalon a legtöbb adásvétel a XI. kerületben lesz (2900), míg a III. kerületben több mint 2000 várható. A kisebb méretû I., valamint XXII. kerületben félezer adásvétel valószínûsíthetõ. A külsõ pesti kerületek közül várhatóan a IV. kerületben lesz a legtöbb adás-vétel (1900 darab), míg a XXIII. kerületben a legkevesebb, mindössze 200 várható. Ezek az értékek nagyon hasonlóak a tavalyi számokhoz, de a belvárosi kerületek többségében mintegy 50 adásvétellel kevesebb várható idén, mint a tavaly.
A vidéki megyei jogú városok esetében a legtöbb tranzakció Debrecenben várható 3850 darabbal, majd Szeged és Pécs következik a sorban 3450 tranzakcióval. 

A legkevesebb adásvétel Szekszárdon várható (650 darab), ugyanis a rendelkezésre álló utolsó tényadat alapján egy év alatt a gyengén teljesítõ Salgótarjánban 40%-kal nõtt az adásvételek száma, megelõzve ezzel a hasonló méretû Tolna megyei székhelyet. Miközben néhány kisebb városban a lakáspiac jelentõs bõvülése figyelhetõ meg, addig néhány nagyobb városban, mint Gyõrben és Debrecenben inkább a stabilitás éve lesz 2018.

Az idei évre várható tranzakciószámok a fõvárosi kerületekben alacsonyabbak lesznek, mint ami néhány vidéki városban várható, azonban az újépítésû lakások arányában néhány kerületben (különösen a XI. és XIII. kerületben) kimagasló, akár 10%-t meghaladó érték várható.

A fõvárosi agglomeráció járásai közül a legtöbb tranzakció a Szigetszentmiklósi járásban várható, 2100 adásvétel (a legtöbb Szigetszentmiklóson, Szigethalomban, Dunaharasztiban). 1750 darab adásvétel várható az Érdi és Gödöllõi járásban, ezen belül is, elsõsorban Érden, Gödöllõn és Veresegyházán. Elõbbi járás esetében 9%-kal, utóbbiak esetében 7%-kal, illetve 5%-kal várható több adásvétel 2018-ban, mint tavaly. 

Az Otthon Centrum nem vár növekedést a Budakeszi, a Dunakeszi és a Pilisvörösvári járáshoz tartozó településeken, mely elsõsorban a térségben tapasztalható magas – más agglomerációs körzetekhez képest magasabb – árakkal indokolható. 

Bár abszolút számok tekintetében néhány városunkban több tranzakció valószínûsíthetõ, mint bármely fõvárosi kerületben, azonban népességszámra vetítve a fõvárosi kerületek fölénye egyértelmû. A VII. kerületben 1000 lakosra jutó 36,6 tranzakció másfélszerese, mint a legerõsebb város, Pécs 1000 lakosra vetített 24 tranzakciónyi érékénél. A fõvárosban szintén kiemelkedõ még a VI. valamint a VIII. kerület 1000 lakosra vetített 35,5 és 34 darab tranzakciót számláló értéke, melyet a belváros többi kerülete, valamint a X. és XIV. kerület követ. 

A vidéki városok közül szintén kedvezõnek számít Nyíregyháza, Sopron, Szeged 1000 lakosra vetített 20-22 becsült adás-vétele is. A különbség kisebb a megyei jogú városok között, ugyanis a fajlagos (népességszámra vetített) értékek alapján az utolsó Zalaegerszeg és Érd értéke 1000 lakosra vetítve egyaránt 15 tranzakció, szemben a Budapesten leggyengébbnek számító XXIII. kerülettel, ahol ez az érték mindössze 9 adásvételre becsülhetõ.

A fõvárosi agglomerációban várható 1-2 ezreléknyi növekedés ellenére 1000 lakosra vetítve járásonként 8-18 tranzakció várható. A legtöbb a Szigetszentmiklósi és Dunakeszi járás településein, míg legkevesebb a legdrágább Budakeszi és Pilisvörösvári járásokban. Erõs év vár a Balaton és Velencei tó menti településekre is. A Gárdonyi járásban 1000 lakosra vetített 26 tranzakció a belvárosi kerületek után a legmagasabb érték, de hasonló ügymenet várható a Balatonnál is. A Balatonalmádi, a Balatonfüredi, a Tapolcai és a Keszthelyi járásban 1000 lakosra vetítve 21-22 tranzakció várható és ettõl Siófok és környéke sem sokkal marad el.

A leggyengébben teljesítõ térségek sorában nem várható változás idén: továbbra is az ország északkeleti és délnyugati szélén elhelyezkedõ, nagyobb várost nélkülözõ járásokban lesz a legkevesebb adásvétel. Észak-Magyarországon a Bélapátfalvai, Csengeri, Hegyháti, Szikszói, Putnoki, valamint délnyugaton a Sellyei Bólyi, Csurgói járás esetében alig több mint 100 tranzakció várható 2018-ban. Az említett két térségben járásonként 1000 lakosra vetítve 8-10 tranzakciónál nem várható több idén.