A nemzetközi hitelminõsítõ a magyar, a cseh, a lengyel, a szlovák és a szlovén bankrendszerben végezte a felmérést. A cég közölte, hogy a régióban 3-4 százalék közötti gazdasági növekedést vár az idén.

A Moody’s összefoglalója szerint a legderûlátóbb véleményt a magyar és a szlovén bankok pénzügyi igazgatói fogalmazták meg az idei hitelkiáramlási kilátásokról, de térségi átlagban is a megkérdezett bankvezetõk 71 százaléka mondta azt, hogy a hitelkereslet növekedésére számít 2018-ban. Mindössze 10 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy a hiteligény csökkenésétõl tart 2018-ban.

A Moody’s megjegyzi, hogy a magyar és a szlovén gazdaságban a korábbi években jelentõsen zsugorodott a hitelkihelyezés értéke a problémás kinnlevõségek magas aránya és a magánszektorbeli adósságleépítési folyamat miatt, ám a két országban megkérdezett banki pénzügyi igazgatók most arra számítanak, hogy az eddig lefojtott kereslet különösen a lakossági szektorban élénkülésnek indul.

A válaszadó térségi pénzügyi igazgatók 90 százaléka ugyanakkor arról is beszámolt, hogy nagyon éles a verseny az országcsoport hitelpiacán, viszont csak 25 százalék tartotta hasonlóan élesnek a versenyhelyzetet a betétgyûjtési piacon.

Ezzel kapcsolatban a Moody’s hangsúlyozza, hogy az elmúlt néhány évben a közép- és kelet-európai EU-térség csaknem mindegyik bankja a kinnlevõségek és a betétállomány rátájának jelentõs csökkenésérõl számolt be, mivel a betétbeáramlás növekedési üteme meghaladta a hitelkiáramlásét.

A felmérés szerint a vizsgált bankok pénzügyi igazgatóinak nagy többsége stabil vagy javuló eszközminõségi mutatókat vár az idén. A válaszadók 53 százaléka azt mondta, hogy 2018-ban a tavalyihoz hasonló arányú problémás kinnlevõség-állományra számít, 42 százalékuk pedig az eszközminõség javulását jósolja a kedvezõ gazdasági kondíciók környezetében.

Az eszközminõségi folyamatokat a magyar és a szlovák bankok pénzügyi vezetõi ítélték meg a legderûlátóbban, a lengyel bankok pénzügyi igazgatói ugyanakkor óvatosabban nyilatkoztak. A hitelminõsítõ szerint az eszközminõséggel kapcsolatos, általánosságban kedvezõ hangulat közepette is a felmérésbe bevont pénzügyi igazgatók 65 százaléka a tartalékolási költségek növekedését várja. A Moody’s hangsúlyozza, hogy tavaly a válaszadóknak még csak a 32 százaléka számolt ugyanezzel, de igaz az is, hogy a tartalékolási költségek tavaly nagyon alacsonyak voltak a térségben.

A Moody’s a térségben 34 bankra tart érvényben minõsítést. A hosszú távú betétminõségi besorolások átlaga a szlovéniai bankrendszerre jellemzõ, nem befektetési szintû „Ba1”-tõl a cseh bankszektor elsõrendû „A2” osztályzati átlagáig terjed.

A magyar bankrendszer súlyozott betétosztályzati átlaga a Moody’s listáján „Baa3”, a befektetési kategória alapszintje.
A Moody’s már másfél éve pozitív kilátást tart érvényben a magyar bankrendszerre. A hitelminõsítõ e pozitív kilátást nemrégiben megerõsítette, és ehhez fûzött elemzésében kiemelte, hogy várakozása szerint a szektorszintû nem teljesítõ kinnlevõség-ráta a teljes hitelportfolió 9 százaléka körüli szintre csökken 2018 végéig a 2016 végén mért 14,7 százalékról.

Ezt a folyamatot más nemzetközi hitelminõsítõk is kiemelték legutóbbi elemzéseikben. A Standard & Poor’s tavaly augusztusban felminõsítés lehetõségére utaló pozitívra javította az addigi stabilról a magyar államadósság befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3” osztályzatának kilátását, és ehhez fûzött indoklásában hangsúlyozta: véleménye szerint egyre nagyobb a valószínûsége annak, hogy a magyar bankszektor nem teljesítõ kinnlevõségeinek csökkenõ rátája és a banki hitelezés fenntartható élénkülése javítja a magyar monetáris politika transzmissziós funkcióját.

A három nagy nemzetközi hitelminõsítõ közül a Standard & Poor’s és a Fitch Ratings tart érvényben pozitív kilátást a magyar államadóssság-besorolásra. A Moody’s magyar szuverén osztályzatának kilátása stabil.