Az elmúlt három évben a 200 millió és 15 milliárd forint közötti éves árbevétellel rendelkezõ cégek negyede fordított 2 millió forintnál többet digitális fejlesztésre, 50 százalékuk pedig legfeljebb 1 millió forintot költött ilyen célra. A következõ 5 évben a cégek 40 százaléka ugyanakkor lényegesen többet szándékozik digitalizációra fordítani, ötödük pedig teljes cégátalakítást tervez a digitális paradigmaváltás jegyében – idéz a Világgazdaság a Budapest Bank kutatásának eredményeibõl.
A digitális átalakulás csak most kezdi elérni a magyar kis- és középvállalkozásokat, ami az ilyen célú beruházások alacsony volumenébõl is látszik. A Budapest Bank 400 cégvezetõ megkérdezésével zajlott kutatása szerint ugynakkor a következõ öt évben várhatóan jóval nagyobb figyelmet kap ez a terület a hazai kkv-knál, arra azonban még hosszabb távon is csak kevesen számítanak, hogy az emberi munkaerõt a digitális megoldások helyettesítik majd.
Egyelõre a kkv-k alig több mint fele használ szoftveres támogatást a vállalati mûködési területeinek legalább egy részén, 44 százalékuknál pedig egyetlen funkciót sem támogat ilyen megoldás.A leginkább digitalizált területek a pénzügy, az ügyfélkezelés, az értékesítés és a beszállítói kapcsolatok, a legkevésbé a marketing és HR funkciók használnak üzleti alkalmazásokat. A termelés- és gyártásirányítás az érintett cégek mindössze felénél kap valamilyen digitális, szoftveres támogatást.
Ezzel együtt csak a kkv-k ötöde gondolja, hogy le van maradva a piactól digitalizáció tekintetében, 60 százalék úgy véli, hogy a cég mûködése megfelel a piaci tendenciáknak. A válaszadók mindössze 2 százaléka látja úgy, hogy õ diktálja a tempót a többieknek. A haladók és élenjárók jellemzõen a nagyobb, legalább 700 millió forint árbevétellel rendelkezõ cégek, valamint azok, ahol a tulajdonos vagy az elsõ számú vezetõ 45 évesnél fiatalabb. A szolgáltató szektorból az átlagosnál több haladó vagy élenjáró vállalat kerül ki (30 százalék), míg a legtöbb lemaradó az építõiparban (37 százalék) illetve a mezõgazdaságban (24 százalék) tevékenykedik.
A digitalizációs fejlesztések célja a legtöbb cégnél elsõsorban a papírmunka csökkentése, de sokan várják az átalakításoktól a vevõkiszolgálás minõségének és sebességének javulását, valamint a munkakörülmények javulását is. Jelentõs változást azonban még a digitalizáció által legintenzívebben elért területeken is csak a megkérdezettek 40 százaléka vár, a többség kisebb léptékû változásokban gondolkodik.
Az új digitalizációs lehetõségek, a technológiai újdonságok iránt a cégvezetõk ötöde érdeklõdik annyira, hogy rendszeresen, akár napi vagy heti szinten nyomon kövesse azokat, a túlnyomó többség (60 százalék) csak alkalmanként foglalkozik ezzel a kérdéssel, 15 százaléknak pedig nincs ideje ilyesmire. A sok cégnél küszöbön álló vezetõi generációváltás is akadálya lehet a digitális átalakulásnak: a válaszadók közel fele (46 százaléka) nyilatkozott úgy, hogy ezt majd inkább az utódja hajtja végre. A mezõgazdaságban különösen sokan (56 százalék) hagyják ezt a feladatot a következõ nemzedékre.
Biztató ugyanakkor, hogy a válaszadók kétharmada szerint a digitális átalakulás lehetõsége a kisebb cégek elõtt is nyitott, tehát nemcsak a nagyobb, tõkeerõs vállalkozásoknál várható a modernizáció – vélik a Budapest Bank szakértõi.
A vállalatvezetõk 65 százaléka gondolja, hogy a digitális megoldásokkal könnyebb elérni az ügyfeleket, egyharmaduk azonban úgy véli, hogy a digitalizáció nem érdekli a vevõiket. Ez lehet a magyarázata annak is, hogy saját honlappal csak a vállalkozások kétharmada rendelkezik – azonban ezek nagy részét sem fordították le idegen nyelvre, és mobilra sem optimalizálták.
Bár a kkv-vezetõk 55 százaléka gondolja, hogy az automatizációs megoldások olcsóbbak, mint az élõ munkaerõ, ugyanakkor a saját cégüknél végrehajtott digitalizációs fejlesztésektõl mindössze 5 százalékuk vár létszámcsökkentést. Abban is csak kevesen hisznek, hogy 15 év múlva a vállalatnál az emberi munkaerõ zömét digitális megoldások helyettesítik majd, vagy hogy az alkalmazottak többsége otthonról, távmunkában is elláthatja majd feladatait (14 százalék).
Mi úgy látjuk, hogy a digitalizáció elõtt a legnagyobb akadály jelenleg nem a tõkehiány – ezen banki megoldásokkal egyébként is lehet segíteni. Inkább azon a szemléletmódon kell változtatni, amely a digitalizációt pusztán technológiai vagy IT-kérdésként kezeli. Véleményünk szerint az innovációt kulturális szemléletváltásnak, stratégiai változásnak kell megelõznie – mondta Toldi Balázs, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetõje.