A biztosítási ágazatot érintő legfontosabb kockázatok tükrözik az ágazat gyorsan változó jellegét, ugyanakkor megerősítik kritikus szerepét a globális vállalkozások, közösségek és kormányok védelmében.

Az Aon globális kockázatkezelési felmérése szerint a növekvő kiberfenyegetések bizonytalanságot okoznak a biztosítók számára. A Beinsure Media áttekintést készített a biztosítók és viszontbiztosítók számára legfontosabb kockázatokról.

A biztosítók a viszontbiztosítás költségeivel és elérhetőségével kapcsolatos kihívásokkal szembesülnek, ami potenciálisan hatással lehet arra, hogy képesek-e nyereséges fedezetet nyújtani. Ennek leküzdése érdekében a biztosítók hangsúlyt fektetnek tőkéjük optimalizálására a megbízható adatokon alapuló portfólió-differenciálással, a viszontbiztosítókkal való szorosabb kapcsolatok kialakításával és a tőkeforrások diverzifikálásával.

A felmérés szerint az iparág öt legnagyobb kockázata a következő:

1. Kibertámadások vagy adatvédelmi incidensek
2 . A legjobb szakemberek bevonzása, illetve megtartása
3. Időjárási és természeti katasztrófák
4. Szabályozási vagy jogszabályi változások
5. A gazdasági visszaesés vagy lassú fellendülés

Ezek a kockázatok együttesen rávilágítanak a biztosítási kockázatok összetett és egymást keresztező jellegére. A felmérés szerint 2021-hez képest 3%-kal nő a kockázatvállalási hajlandóság, emellett a 10 legnagyobb kockázathoz kapcsolódó jövedelemkiesés 2%-kal nő.

A fokozott felkészültség látszata ellenére a jövedelemkiesés növekedése a felkészültség túlértékelt érzetét jelzi, mivel a tényleges kockázat megvalósulása még nem következett be. Ezt bizonyítja továbbá a számszerűsített kockázat csökkenése a 2021-es 29%-ról a 2024-es 23%-ra, ami megerősíti a kockázatkezelés vélt és tényleges hatékonysága közötti eltérést.

A biztosítási ágazat aktuális kockázatai

A kibertámadás vagy az adatbiztonság sérülése az első számú kockázat jelenleg. A 2021-es felmérésekben is ez foglalta el az iparág első helyét, és a 2024-es felmérésben is ugyanitt végzett.

A biztosítótársaságok nem csak nagy mennyiségű érzékeny adatot tárolnak, ami a kibertámadásokat kivételesen kártékonnyá teszi, de sok szervezet régi és elavult rendszerekkel is dolgozik, amelyek már nem feltétlenül rendelkeznek megfelelő biztonsági intézkedésekkel.

Ez magyarázza azt is, hogy a 7. helyen szereplő technológiai vagy rendszerhiba miért szerepel az iparág 10-es toplistáján (Cyber Risks, Climate Change & ESG was Main Challenges for Insurance Industry). Tekintettel arra, hogy a rendszer átalakítása mennyire költséges és zavaró lehet, azok a vállalatok, amelyek úgy döntöttek, hogy nem frissítik kiberinfrastruktúrájukat, most ennek következményeivek küzdenek.

Top 10 aktuális kockázat a biztosítók számára:

1. Kibertámadás vagy adatszivárgás
2. A legjobb szakemberek bevonásának vagy megtartásának elmaradása
3. Időjárás és természeti katasztrófák
4. Szabályozási vagy jogszabályi változások
5. Gazdasági lassulás vagy túl lassú fellendülés
6. A márka vagy a hírnév sérülése
7. Technikai vagy rendszerhiba
8. Fokozódó verseny
9. Klímaváltozás
10. Az innováció vagy a vevői igények kielégítésének elmaradása

A biztosítótársaságok kiterjedt, érzékeny adatokkal rendelkeznek, ami különösen sebezhetővé teszi őket a kibertámadásokkal szemben, és ezt a helyzetet súlyosbítja, hogy sokan elavult rendszerekre támaszkodnak, amelyekből hiányoznak a modern biztonsági intézkedések.

Ez a sebezhetőség magyarázza, hogy a technológiai vagy rendszerhibák a hetedik legjelentősebb kockázatot jelentik az iparág 10 legnagyobb aggodalomra okot adó kockázata között. A rendszerfrissítésekkel járó magas költségek és fennakadások miatt egyes vállalatok elhalasztják kiberinfrastruktúrájuk frissítését, és emiatt jelentős kockázatokkal szembesülnek.

A biztosítók aktívan meghatározzák a biztosítható katasztrofális kiberkárok határait, és egyetértenek abban, hogy az olyan alapvető szolgáltatásokat, mint az áram, a víz és az internet elleni kibertámadások meghaladják a fedezeti kört az ilyen kockázatok számszerűsítésének és árazásának kihívásai miatt.

A nemzetállamokat érintő kibernetikai incidensek szintén kívül esnek a szokásos fedezeti paramétereken, és jelenleg is folynak viták e támadások pontosabb meghatározásáról.

Az Egyesült Államok kormánya, különösen a Pénzügyminisztérium és a Belbiztonsági Minisztérium jelenleg is vizsgálja a nemzetbiztonsági szempontból kritikus infrastruktúrát - beleértve a pénzügyi szektort is - érintő kibertámadások hatását, hogy felmérje a szövetségi biztosítási válasz szükségességét.

A küszöbön álló új technológiák, mint például a mesterséges intelligencia (AI), a kvantumszámítástechnika és a kiterjesztett/virtuális valóság további új kihívásokat jelentenek a biztosítók számára.

A harmadik helyen szereplő időjárás és természeti katasztrófák, valamint a kilencedik helyen szereplő éghajlatváltozás jelenleg hatalmas kihívások elé állítja a szervezeteket. A természeti katasztrófákból eredő globális biztosított károk 2023-ban elérik a 88 milliárd dollárt, ami 17%-kal magasabb az átlagosnál, ráadásul ez a szám napról napra változik.

Ezeket a veszteségeket a harmadik negyedévben az Egyesült Államokban és Olaszországban pusztító súlyos konvektív viharok, valamint a Maui erdőtűz okozta. Ennek hosszú távú hullámhatásai lehetnek a gazdaságra, ami viszont arra késztetheti a jogalkotókat, hogy új szabályozásokat vezessenek be - ezt a félelmet tükrözi a szabályozási vagy jogszabályi változások negyedik helyen szereplő rangsora is.

Ennek egy másik dimenziója a márka vagy a hírnév sérülése, amely a hatodik helyen szerepel. Ahogy a biztosítótársaságok kivonulnak a veszélyeztetett területekről, és nagyobb jogi és szabályozási ellenőrzésnek lesznek kitéve, a fogyasztók számára emelkedhetnek a díjak. Ez viszont negatívan befolyásolhatja a fogyasztók biztosítókról alkotott képét. Sérülhet a bizalom és a brand.

Mivel a cégek igyekeznek lépést tartani az információs és környezeti kérdések fejlődésével, az adatokkal és az éghajlati tudományokkal foglalkozó szakemberek iránti kereslet egyre kritikusabbá válik. Ráadásul az elöregedő munkaerő fokozza a biztosítótársaságokra nehezedő nyomást, hogy alapvető tehetségigényüket kielégítsék.

A fejlődő tendenciák fényében a biztosítóknak olyan személyeket kell toborozniuk és megtartaniuk, akik újszerű kompetenciákkal, ismeretekkel és szakértelemmel rendelkeznek, amelyek elengedhetetlenek az innováció előmozdításához. A biztosítók és viszontbiztosítók számára most minden eddiginél fontosabb, hogy különböző kockázati területeken és iparágakban szakértőket alkalmazzanak, akik képesek forradalmasítani működésüket olyan területeken, mint az adat, a mesterséges intelligencia és az üzleti adaptáció.

Top 10 jövőbeli kockázat a biztosítók számára

1. Kibertámadás vagy adattörés
2. Klímaváltozás
3. Időjárás és természeti katasztrófák
4. A legjobb tehetségek vonzásának vagy megtartásának elmaradása
5. Gazdasági lassulás vagy lassú fellendülés
6. Az innováció vagy az ügyféligények kielégítésének elmaradása
7. Mesterséges intelligencia (AI)
8. Szabályozási vagy jogszabályi változások
9. Geopolitikai ingadozás
10. Megrendítő technológiák

Az innováció vagy a vevői igények kielégítésének elmulasztása a jelenlegi kockázatok között a 10. helyről a hatodikra emelkedik a jövőbeli kockázatok között, ami arra utal, hogy az alkalmazkodás és a fejlődés szükségessége egyre sürgetőbbé válik, mivel a piaci igények gyorsabban változnak.

Az Aon új kutatása szerint, amely 2030-ig több mint 200 milliárd dollár piaci potenciált azonosít, a szén-dioxid-leválasztás, a szellemi tulajdon és a társadalmi mobilitás területén átformáló trendek alakítják a jövő kockázati környezetét.

A 10 legfontosabb lehetőség lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy reagáljanak az ügyfelek igényeire, miközben növelik az iparág relevanciáját, növekedését és diverzifikációját.

A mesterséges intelligencia és a diszruptív technológiák, amelyek az iparág 7., illetve 10. számú jövőbeli kockázataként szerepelnek, kihívást jelenthetnek egy szervezet növekedése szempontjából, és ajtót nyithatnak a kiberkockázat új formái és a szabályozási kihívások előtt. Ahogy a biztosítótársaságok igyekeznek kihasználni az új technológiákban rejlő lehetőségeket, erős irányítási politikát kell gyakorolniuk a potenciális kockázati kitettségek mérséklése érdekében.