A műanyagszennyezés és a globális felmelegedés egy olyan ördögi körbe került, amelyben egyik a másikat táplálja - állapította meg a svéd KTH Királyi Technológiai Intézet kutatóinak új tanulmánya.
Az egymást erősítő kapcsolat növeli a globális felmelegedést, a műanyaghulladékot, az anyagok lebomlását és a vegyi anyagok kimosódását a bioszférába - olvasható a KTH sajtóközleményében.
"A polimer anyagok, főként a műanyagok és a gumik, kifejezetten érzékenyek a hőmérséklet és a nedvesség ingadozására. A hőmérséklet emelkedésével a polimerek hőtáguláson mennek keresztül, ami rosszabb tulajdonságokhoz vezet" - írták a kutatók a tanulmányban.
A globális hőmérséklet emelkedése miatt a mindennapi műanyagok gyorsabban romlanak, ami megnövekedett keresletet eredményez. A további műanyagtermékek előállítása több üvegházhatású gázkibocsátáshoz vezet, ami tovább növeli a hőmérsékletet - magyarázta Xinfeng Wei, a KTH polimeranyagok kutatója.
"Egy önerősítő kör alakul ki, amely ördögi kört hoz létre az éghajlatváltozás és a műanyagszennyezés között" - mondta Wei a sajtóközleményben.
A műanyagok 2019-ben a világ üvegházhatású gázkibocsátásának 3,4 százalékáért - nagyjából 1,8 milliárd tonnáért - voltak felelősek, elsősorban a fosszilis tüzelőanyagokból való átalakításuk és előállításuk miatt - közölte a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD). Az előrejelzések szerint ez a mennyiség 2060-ra megduplázódik.
A kutatók által leírt visszacsatolási hurok összekapcsolja az üvegházhatású gázok kibocsátását a nedvességgel, a hővel és a nagy molekulák láncaiból álló polimerek, például a gumi és a műanyag szerkezeti kötéseinek meggyengülésével.
"A melegebb légkör növeli a nedvesség párolgását, és több vízgőzt is képes magába zárni" - mondta Wei a sajtóközleményben.
Az éghajlatváltozás és a műanyagszennyezés kettős kihívásának kezelése érdekében a kutatók szerint a műanyagok életciklusának valamennyi ágazatában mozgósítani kell az erőfeszítéseket.
Az éghajlatváltozás évek óta a biztosítási szektor egyik legnagyobb problémája.