A globális felmelegedés miatt jelentõsen nõ az árvizek kockázata Európában a következõ években. Még abban az esetben is erre lehet számítani, ha sikerül az iparosodás elõtti idõkhöz képest 1,5 Celsius-fokra korlátozni a hõmérséklet emelkedését - ismerteti az MTI a Climate címû tudományos folyóirat egyik tanulmányát. A cikk szerzõi három forgatókönyv alapján elemezték az árvízi kockázatot: 1,5, 2 és 3 Celsius-fokos hõmérséklet-növekedés esetén, és arra a megállapításra jutottak, hogy Közép- és Nyugat-Európában nõ meg leginkább az árvízi kockázat mindhárom esetben, és minél nagyobb a hõmérsékletnövekedés, annál nagyobb lesz a kockázat.
Másfél Celsius-fokos hõmérsékletnövekedés esetén 113 százalékkal nõ az árvízi kockázat, 3 Celsius-fokos növekedés esetében 145 százalékkal. Elõzõ esetben a térségben élõ lakosok 86 százalékát, mintegy 650 ezer embert érinthet a természeti csapás, amely mintegy 15 milliárd euró kárt okozhat évente. Utóbbi esetben mintegy 780 ezer embert sújthatnak az áradások, és a kár elérheti a 17 milliárd eurót évente.
A 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevõi megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás elõtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és megfogalmazták azon szándékukat, hogy a felmelegedést 1,5 Celsius-fok alatt tartsák. Még ha a globális felmelegedést sikerül is ezen korlátokon belül tartani, a regionális hõmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentõsen eltérhetnek a globális átlagtól.