A Meteorológiai Világszervezet (WMO) vörös riasztást adott ki, mivel a WMO sajtóközleménye szerint 2023-ban megdőlt az összes fontos globális éghajlati rekord - az üvegházhatású gázok szintje, a felszínközeli hőmérséklet, az óceánok felmelegedése és savasodása, az antarktiszi tengeri jégtakaró, a gleccserek visszahúzódása és a tengerszint emelkedése.

Az árvizek, a gyorsan erősödő trópusi ciklonok, a hőhullámok, az aszály és az erdőtüzek világszerte emberek millióit érintették, és milliárdos gazdasági veszteségeket okoztak - áll a WMO A globális éghajlat helyzete 2023 című jelentésében.

"A WMO közössége vörös riadót fúj a világnak" - mondta Celeste Saulo, a WMO főtitkára a Reuters jelentése szerint. "Amit 2023-ban tapasztaltunk, különösen a példátlan óceáni felmelegedés, a gleccserek visszahúzódása és az antarktiszi tengeri jég elvesztése különösen aggodalomra ad okot."

A jelentés megerősítette, hogy a tavalyi volt a bolygó legmelegebb éve, a globális átlaghőmérséklet 1,45 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot.

"Soha nem voltunk még ilyen közel - bár jelenleg csak átmenetileg - az éghajlatváltozásról szóló párizsi megállapodásban meghatározott 1,5 Celsius-fokos alsó határértékhez" - fogalmazott Saulo a sajtóközleményben.

A világ óceánjainak közel egyharmadán 2023-ban egy átlagos napon tengeri hőhullám volt tapasztalható. Az év második felére a hőhullámos körülmények az óceán több mint 90 százalékát érintették, ami hatással volt az ökoszisztémákra és az élelmiszerrendszerekre.

Az előzetes adatok azt mutatják, hogy a szélsőséges jégolvadás Európában és Észak-Amerika nyugati részén a globális referencia-gleccserek a legnagyobb jégveszteséget szenvedték el a feljegyzések 1950-es kezdete óta - áll a sajtóközleményben.

Az antarktiszi tengeri jég maximális kiterjedése egymillió négyzetkilométerrel maradt el a legutóbbi rekordévtől - ez a hiány Németország és Franciaország együttes területének felel meg.

"Az éghajlati válság az emberiség előtt álló meghatározó kihívás, amely szorosan összefonódik az egyenlőtlenségi válsággal - amint azt a növekvő élelmezési bizonytalanság és a népesség elvándorlása, valamint a biológiai sokféleség csökkenése mutatja" - mondta Saulo a sajtóközleményben.

A jelentés szerint az éghajlati és időjárási szélsőségek súlyosbító tényezői az akut globális élelmezési bizonytalanságnak, amely tavaly 333 millió embert érintett a Világélelmezési Program által megfigyelt 78 országban.

Az időjárási események 2023-ban tovább eredményezték a lakóhely elhagyását, ami azt mutatja, hogy az éghajlati szélsőségek újszerű védelmi kockázatokat teremthetnek és alááshatják a világ legkiszolgáltatottabb lakosságának ellenálló képességét.

A jelentés reményt adott a megújuló energiatermelés tekintetében a dekarbonizációs célok eléréséhez. A megújulóenergia-kapacitás tavaly 510 gigawattra nőtt - közel 50 százalékkal 2022-hez képest -, ami az elmúlt két évtizedben a legmagasabb arány.

A március 21-én és 22-én megrendezésre kerülő koppenhágai éghajlat-változási miniszteri találkozóra a világ minden tájáról érkeznek az éghajlat-változási miniszterek és vezetők, akik a COP28 óta először találkoznak. Az egyik fő cél a nemzetek nemzeti szinten meghatározott hozzájárulásának javítása a 2025 februárjában lejáró határidő előtt, valamint a COP29 konferencián a finanszírozási megállapodás elérése az éghajlat-változási tervek megvalósítása érdekében.