A fukushimai nukleáris balesetet követõen az EU szinte azonnal reagált: az összes atomerõmûvel megállapodás született arról, hogy egységes kritériumrendszer alapján, önkéntes alapon mind a 143 létesítmény felméri ellenálló képességét. A múlt héten közzétett közleményében a Bizottság áttekinti ezeknek a stresszteszteknek az elsõ következtetéseit, rámutatva néhány olyan szakpolitikai területre, ahol a nukleáris biztonság új uniós keretrendszere még további közös szabályokkal erõsíthetõ. A stressztesztek eredményeit jövõre hozzák nyilvánosságra, miután azok teljesen lezárultak.

Günther Oettinger energiaügyi biztos így nyilatkozott: „A stressztesztek az európai atomerõmûvek nukleáris biztonságának és védelmének fokozásához elengedhetetlenül szükségesek. A lehetõ legmagasabb szintû mûszaki követelményeknél nem érhetjük be kevesebbel. Azt szabadon eldönthetik az egyes tagállamok, hogy kívánnak-e területükön nukleáris energiát elõállítani, ám az állampolgárok életét nem veszélyeztethetik, és garantálniuk kell, hogy a legszigorúbb biztonsági szabályok nem csak elõírások maradnak, hanem be is tartják õket az Unió határain innen és túl.”

A stressztesztben az atomerõmûvet mûködtetõ mind a 14 uniós tagállam (Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Magyarország, Németország, Románia, Spanyolország, Svédország, a Szlovák Köztársaság és Szlovénia), valamint Litvánia is részt vesz, amely jelenleg szereli le utolsó mûködõ atomenergia-termelõ egységét. A tagállamokon kívül Svájc és Ukrajna is tevékenyen együttmûködik a programban, de az Unióval szomszédos más országok is jelezték, hogy készek a részvételre.

A próbák az elõzetesen egyeztetett ütemezés szerint haladnak, eddig még nem történt csúszás. A nukleáris létesítmények üzemeltetõinek augusztus 15-ig kellett eljuttatniuk elsõ jelentéseiket a nemzeti szabályozó hatóságoknak, amelyek pedig szeptember 15-ig megküldték az Európai Bizottságnak idõközi nemzeti jelentéseiket.

A stresszteszt végrehajtása önkéntes alapú, az EU-ban most elõször kerül sor hasonló vizsgálatra. A jelenleg is tartó átfogó és átlátható értékelési folyamat tovább fokozza majd a nukleáris biztonságot és védelmet. A nukleáris biztonságnak megbonthatatlan egységet kell alkotnia: nem lehet rés a pajzson. Az uniós polgárok védelmét szem elõtt tartva ezért létfontosságú, hogy olyan eljárás legyen érvényben, amely a lehetõ legszigorúbb közös biztonsági és védelmi normákat célozza.

A szándékos cselekményekbõl adódó védelmi fenyegetések megelõzésének és elhárításának képességét egy párhuzamos eljárás során vizsgálják az Európai Unió Tanácsa égisze alatt. A Bizottság az idõközi jelentéséhez csatolta a Tanácson belül újonnan létrehozott, a nukleáris védettséggel foglalkozó ad hoc csoport munkajelentését. Ennek egyik fontos következtetése, hogy a tagállamok a nukleáris védelem terén készek további kötelezettségvállalásokra, a területen mûködõ nemzeti rendszerek megszilárdítására és teljes mértékû kiaknázására.

Az Európai Bizottság számára már az eddigi teszteredmények is hasznos tanulságokkal szolgálnak, de a végsõ következtetésekre még a jövõ évig várni kell, mert a vizsgálatok csak akkor zárulnak le teljesen. A közlemény megnevez néhány szakpolitikai területet, amelynek vonatkozásában további fellépés lenne indokolt akár a tagállamok közötti koordináció javításával, akár a nukleáris biztonság további uniós szintû szabályozásával:

• Az atomerõmûvek helyének kiválasztására, megtervezésére, építésére és üzemeltetésére vonatkozóan egységes uniós követelményrendszer meghatározása szerepelne a jogszabály-alkotási javaslatokban. Szintén jogszabályokkal lehetne növelni a szükséges engedélyeket kiadó és a helyszíni ellenõrzéseket végrehajtó nemzeti szabályozók mozgásterét.
• Célszerû lenne, ha a tagállamok határokon átívelõ nukleáriskockázat-kezelési terveket léptetnének életbe, amelyek révén jobban fel tudnak készülni egy esetleges atomkatasztrófa-helyzetre és összehangoltabban tudnák azt elhárítani.
• Európai felelõsségszemléletre van szükség. Az esetleges balesetek áldozatait ugyanaz a kártalanítás illeti, bármely tagállam területén éljenek is.
• Az uniós kutatási programoknak szintén a nukleáris biztonságra kellene összpontosítaniuk.