Az ipar hozzáadott értéke 2,9, ezen belül a feldolgozóiparé 3,6 százalékkal növekedett az elõzõ év azonos idõszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártás ágazat kivételével a jelentõsebb súlyú ágazatok mindegyike bõvült.

Az építõipar teljesítménye 36 százalékkal emelkedett. Az ágazaton belül leginkább az egyéb építmények építése nõtt.

A mezõgazdaság hozzáadott értéke 11 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest.

A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 3,6 százalékkal nõtt. A szakmai, tudományos, mûszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzáadott értéke 7,1 százalékkal bõvült, ezen belül a szakmai, tudományos, mûszaki tevékenység növekedése volt jelentõs. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 7,1, a szállítás, raktározásé 6,8, a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátásé 6,6 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 0,2 százalékkal nõtt, amit a biztosítás és az egyéb pénzügyi tevékenységet végzõk javuló teljesítménye magyaráz. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 2,5 százalékkal csökkent.

A bruttó hazai termék 2017. IV. negyedévi, 4,4 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,0, az építõipar 1,4, az ipar 0,6 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, mûszaki és adminisztratív tevékenység együttes hozzájárulása (0,7, illetve 0,5 százalékpont) volt a legjelentõsebb. A mezõgazdaság és a közigazgatás, oktatás, egészségügy egyaránt 0,4 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedési ütemét.

A háztartások tényleges fogyasztása 5,2 százalékkal nõtt az elõzõ év azonos idõszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevõi között a legnagyobb arányt képviselõ háztartások fogyasztási kiadása 5,6 százalékkal bõvült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedést mértek. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a vendéglátás, szálláshelyszolgáltatás, valamint az egyéb termékek és szolgáltatások esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 5,4 százalékkal nõtt.

A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 3,4, a közösségi fogyasztásé 8,8 százalékkal bõvült. A háztartásokat segítõ nonprofit intézményektõl kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 6,7 százalékkal nagyobb lett. E folyamatok eredményeként a végsõ fogyasztás 5,7 százalékkal emelkedett.

A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentõsen növekedett, a IV. negyedévben 13 százalékkal haladta meg az elõzõ év azonos idõszaki bázist. Mind az építési beruházások volumene, mind a gép- és berendezésberuházásoké jelentõsen emelkedett, az építési nagyobb mértékben. A nagyobb súlyú ágak többségében megfigyelhetõ volt a beruházási aktivitás növekedése.

A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 652 milliárd forint aktívum keletkezett. Az export 8,3, az import 9,7 százalékkal emelkedett. Az áruforgalomban a kivitel 7,1, a behozatal 11 százalékkal bõvült. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül a szolgáltatások (beleértve az idegenforgalmat is) exportja 13, importja 5,2 százalékkal nõtt az egy évvel korábbihoz képest.

A bruttó hazai termék 2017. IV. negyedévi 4,4 százalékos bõvüléséhez a végsõ fogyasztás 4,0, a bruttó felhalmozás 0,9 százalékponttal járult hozzá. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,5 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bõvülését.

2017-ben az elõzõ évhez képest a bruttó hazai termék volumene 4,0 százalékkal bõvült. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az elõzõ évhez képest 4,2 százalékkal emelkedett. A GDP értéke folyó áron 38 183 milliárd forint volt 2017-ben.

A termelési oldalon az építõipar hozzáadott értéke 32, az iparé 3,9, a szolgáltatásoké 3,3 százalékkal nõtt, a mezõgazdaságé 9,0 százalékkal visszaesett. A GDP bõvüléséhez a szolgáltatások 1,8, az építõipar 1,0, az ipar 0,9 százalékponttal járultak hozzá, a mezõgazdaság ugyanakkor 0,3 százalékponttal mérsékelte a növekedést.

A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,1 százalékkal nõtt, a közösségi fogyasztás 0,4 százalékkal csökkent. E két tétel eredményeként a végsõ fogyasztás 3,4 százalékkal emelkedett. A bruttó felhalmozás 15, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 17 százalékkal magasabb lett. Az export 7,1, az import 9,7 százalékkal bõvült.

A felhasználási oldalon a végsõ fogyasztás 2,4, a bruttó felhalmozás 3,0 százalékponttal emelte a GDP növekedési ütemét. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 1,4 százalékponttal lassította a gazdasági teljesítmény bõvülését.