2017-ben bõ ezer milliárd forinttal nõtt a családok költekezése. A munkaerõ hiánya nagyot dobott a kereseteken, a bérnövekedés le is körözte a gazdaság bõvülését, nem is kicsit, hanem nagyon: kétszeresen. Így jócskán volt mibõl költeni: öt év alatt már háromezer milliárddal több ment el a pénztárcánkból - hivatkozik a blokk.com közleményére a Pénzcentrum.

2017-ben a havi bruttó átlagkeresetek a nemzetgazdaságban megközelítették a 300 ezer forintot (297 ezer forint volt az átlag), a növekedés 12,9 százalék volt. Több pénz jutott a zsebekbe. De hogyan is?

A gazdaság csak 4 százalékkal erõsödött, így a bérnövekmény nagyobb részét a munkaerõhiány dolgozta össze. A munkaerõ piaca is piac, így ha kevesebb van belõle, felmegy az ára, pontosabban a bére. A reálkeresetek és a gazdaság növekedési ütemének nagyságában 2015-ben fordult a kocka, ettõl kezdve a munkaerõ hiánya szinte féktelen béremelésre kényszerítette a vállalkozásokat, már aki bírta a tempót.

Ebben a három esztendõben, 2015-2017 között a gazdaság teljesítménye együttesen 10 százalékkal emelkedett, a reálkeresetek növekedési üteme viszont 20 százalék fölé kúszott. Ez azért a versenyképesség, termelékenység oldaláról kemény kényszerpálya, hiszen az átadási, vagy éppen a fogyasztói árakat csak úgy emelgetni nem lehet, így a technológiai fejlesztési kényszer is erõs.

Persze, az is ugyanúgy pénzbe kerül, mint a munkaerõ és mindkettõ hiánya lemaradáshoz, leszakadáshoz vezet. A boltos piacon például 2-3 ezer bolt zár be végleg, ennyivel csökken már hosszú ideje a kiskereskedelmi értékesítõhelyek száma.

Az elmúlt fél évtizedben folyamatos volt a béremelkedés, így volt mibõl költekezni, legalábbis az átlagot tekintve. Nõtt is a családok költekezése, öt esztendõ alatt a háztartások fogyasztási kiadása 16 százalékkal emelkedett. 2017-ben ráadásul gyorsult is a tempó, a növekedés üteme utolérte a költekezés legnagyobb szeletének, a boltos vásárlásoknak az emelkedését. A boltos kiskereskedelem azonban az elmúlt öt esztendõben azért összességében nagyobbat ugrott, negyedével bõvült.

2017-ben közel ezerkétszáz milliárd forinttal nõtt a családi költekezések értéke, öt év alatt pedig több mint háromezer milliárd forinttal. A családi kasszákból a boltos kiskereskedelemben folyt el a legtöbb pénz.

A háztartások fogyasztási kiadásainak erõsödõ üteme bizonyos szerkezeti változásokat is takar. A boltok melletti költekezés súlya, ha lassan is, de emelkedik. És a családi költekezésnek van még egy olyan szelete, ami egyre jobban viszi a pénzt, ez pedig a lakásberuházás.

Emelkednek is a lakásárak, fõleg a kisebbeké a használt lakáspiacon, de az új építésû lakáspiac is húzni fogja ezeket a kiadásokat. És feltehetõen a lakásvásárláshoz kapcsolódó egyéb kiadások is emelkedni fognak, így például az eddiginél nagyobb bõvülés is várható a lakberendezések, lakásfelszerelések piacán is. Bár a lakás árát is ki kell heverni, de elõbb-utóbb jöhet bele új lakfelszerelés is.