Hatályba lépett az MNB ajánlása a lakossági banki termékértékesítõk javadalmazási politikájáról, amelynek alkalmazását 2019. januártól várja el az érintett piaci szereplõktõl a jegybank. A cél olyan juttatási ösztönzõk bevezetése a banki termékek, szolgáltatások értékesítõinek, amelyekkel megakadályozható, hogy õk a valós fogyasztói igények kielégítése helyett csak a profitszemlélet által vezérelt termékeket kínáljanak - olvasható az MNB közleményében. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási Tanácsa elfogadta a pénzügyi szolgáltatók lakossági banki termékek és szolgáltatások értékesítéséhez kapcsolódó javadalmazási elveirõl szóló jegybanki ajánlást. Ennek alkalmazását az MNB (a megfelelõ felkészülés érdekében) 2019. január 1-tõl várja el a piaci szereplõktõl.
A friss jegybanki ajánlás a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, hitelközvetítõk, pénzforgalmi szolgáltatók és az elektronikuspénz-kibocsátók lakossági banki termékeinek (pl. hitel- és betétszerzõdés, folyószámla, pénzforgalmi szolgáltatás) értékesítését végzõ személyekre vonatkozó, a javadalmazási politika kialakításánál elvárt elveket fogalmazza meg. Az MNB elvárja, hogy a pénzügyi szolgáltatók csak olyan gazdasági társaságot bízzanak meg közvetítõi tevékenység végzésével, amely maga is megfelel az ajánlásnak.
Alapvetõ elvárás, hogy a pénzügyi szolgáltatók olyan értékesítést ösztönzõ juttatási rendszert alakítsanak ki alkalmazottaik és a velük kapcsolatban álló (függõ/független, magánszemély/gazdasági társaság) közvetítõk számára, amely - a jogszabályok betartásán túl is - biztosítja az ügyfeleknek, hogy minden esetben az igényeiknek megfelelõ pénzügyi termékhez juthassanak. Az ajánlás célja megakadályozni azt is, hogy az értékesítõk a magasabb profitért olyan termékeket helyezzenek elõtérbe, mely a fogyasztóknak kárt okozhat.
Különösen károsnak tartja az ajánlás a kizárólag a mennyiségi célok (pl. a szerzõdéskötések száma) elérésétõl függõ juttatást a termékértékesítõk számára egy-egy pénzügyi intézménynél. Ennek kizárása érdekében elõírja a változó javadalmazás (bónusz) mértékének megállapításánál a minõségi szempontok (pl. a megfelelõ ügyféltájékoztatás, kevesebb fogyasztói panasz és szerzõdésbõl kilépõ ügyfél, jogszabályok betartása) figyelembevételét is.
A hazai közvetítõk többsége megbízottként (nem alkalmazottként) végzi az értékesítést, s emiatt nem fix, elõre rögzített, hanem kizárólag - az általa értékesített termék mennyiségétõl függõ - változó javadalmazást kap. Az ajánlás nem szabja meg a fix és változó díjazás arányát (ez a közvetítõ foglalkoztatási formájától is függhet), ám rögzíti, hogy a mértékeket tudatosan, úgy alakítsák ki, hogy az ne ösztönözze a helytelen termékértékesítést. Az ajánlás nem várja el a pénzügyi szolgáltatóktól, hogy az általuk megbízottként foglalkoztatott alvállalkozók esetében is fix és változó elemre bontsák a javadalmazást, de az utólagos korrekció lehetõségét ebben az esetben is biztosítani kell. Ennek egyik lehetséges eszköze a javadalmazás egy részének halasztott kifizetése.
Az ajánlás teljesítése mellett a pénzügyi intézményeknek, közvetítõknek továbbra is meg kell felelniük a közvetítõkre és a közvetítõi díjazásra vonatkozóan már létezõ hazai jogszabályok követelményeinek is. Kormányrendelet írja elõ például a közvetítõi javadalmazás szerzési és fenntartási jutalékra való bontását (ingatlannal fedezett hitel esetén utóbbi mértéke kötelezõen a teljes közvetítõi díj legalább 20 százaléka). A hitelintézeti törvény pedig megszabja, hogy a jelzáloghitel-közvetítõk díja maximum az adott jelzáloghitel tõketartozásának 2 százalékára rúghat.