Az autóbiztosítások további drágulására számítanak a biztosítók és az alkuszok is – derült ki a Portfolio.hu biztosítási konferenciáján. A jó hír az, hogy a díjszint növekedésének üteme a várakozások szerint az eddiginél mérsékeltebb lehet. Van éppen mibõl visszavenni, hiszen az év végi váltós idõszakban például a Bizositas.hu átlagosan 26 százalékkal emelkedõ díjakról számolt be. Szabályos számháborúba kezdtek az alkuszok a kgfb-tarifálás kapcsán.

A portál összehasonlította, hogy az elõzõ évihez képest konkrét esetekben miként alakultak a kgfb-díjak. Például egy hosszú idõ óta balesetmentes, idõsebb autót vezetõ fõvárosi nõnek a korábbihoz képest 20 százalékkal többet kell 2018-ban fizetnie, de ennél kedvezõbb ajánlatot más biztosítónál sem talál. A különbözõ biztosítók által közzétett tarifák azonban igen eltérõen alakultak. Ez azt jelenti, hogy a díjak nagyot nõttek, jelentõsen csökkentek, sõt változatlanul is maradtak (mindez együtt, csak éppen biztosítónként eltérõen volt tapasztalható).

A díjemelkedést – mondta Almássy Gabriella, az Union igazgatósági tagja – továbbra is hajtja az alkatrészárak emelkedése és a munkaerõhiány. Kaszab Attila, a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy 2017-ben megállt a kárgyakoriság elõzõ két évben mért jelentõs emelkedése, de a károk átlagösszege megnõtt. Mint hozzátette: az alacsony hozamkörnyezet is sújtja a biztosítókat. A kgfb-tartalékokon a K&H Biztosítónál 2017-ben csak 4 százalék alatti hozamot tudnak elérni, pusztán ezért 400 millió forinttal lett kevesebb a nyereségük. 

A CLB alkusz értékesítési és kommunikációs igazgatója, Németh Péter szerint nagyon erõs az autókereskedõk szerepe a piacon, ebben a szegmensben kevésbé árérzékeny az értékesítés. Az autók minõségi változása pedig eleve felfelé hajtja az árakat. Rácz István a Biztositas.hu ügyvezetõje is a díjnövekedés lassulásáról beszélt. Mint elmondta: vannak olyan társaságok, amelyek már tavaly év végén csökkentettek a díjaikon. A piacszerzési próbálkozásoknak azonban nem volt számottevõ hatásuk, így többen is felhagytak ezzel, ismét növelve a díjakat.

A Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) korábbi elnöke, Papp Lajos a Magyar Nemzeti Bank biztosítókkal kapcsolatos „víziójának” egyik pontjára tért ki. Az MNB kombinált hányadra vonatkozó elvárásával kapcsolatban hangsúlyozta: minden szereplõt megillet a tisztességes profit. Az MNB hosszú távon 85-90 százalékos kombinált hányadot és 30 százalék körüli költséghányadot vár el a nem-életbiztosítási piactól. A két szám különbségét jelentõ 60 százalékos kárhányad Kaszab Attila és Almássy Gabriella szerint is megvalósítható.

Almássy úgy látja, hogy a casco területén a 85 százalékos kombinált hányad a 15 százalékos biztosítási adóval már nyereség nélküli tevékenységet jelent. Kaszab is azt gondolja, hogy alig van olyan biztosító, amely a cascón profitot tudna termelni a jelenlegi biztosítási adó mellett. Szerinte egyébként a cascóban mindig jóval nagyobb volt a verseny, mint a kgfb-ben, csak „kevesen vették észre”. Németh Péter (CLB) a casco területén a biztosítók között zajló kemény versenyrõl és az ügyféltudatosságról (illetve annak hiányosságairól) is hasonlóan gondolkodik.