Limuzin a túlóra után, gourmet reggeli a munkahelyen egy neves séffel, elektromos kerékpár, avagy kertészrendelés fûnyírásra – már ilyen prémium-cafeteriaszolgáltatásokat is nyújtanak egyes magyar cégek a dolgozóiknak. Fata László cafeteria-szakértõ a Világgazdaságnak elmondta: természetesen fontos a megfelelõ alapbér, ám a dolgozók nagyra értékelik, ha a munkáltató figyelmet szentel rájuk, a kedvükben jár. A munkaadónak elemi érdeke, hogy a mai, ínséges munkaerõpiaci helyzetben megbecsülje, megtartsa az értékes munkát végzõ dolgozóit.

Egyre több a közösségépítõ, emberi kapcsolatokat erõsítõ program. Ilyen lehet, ha egy sporteseményt bérelt VIP-páholyból tekinthetnek meg a cég munkatársai, vagy együtt mennek koncertre, közösen zenélnek, fõznek. A csapatépítõ tréningek többnaposak is lehetnek.

Extra egészségügyi szolgáltatásként a dolgozók magánklinikán szûrõvizsgálatokon vehetnek részt, vagy ott gyógykezelhetik õket. Némelyik munkahelyen le lehet dõlni ebéd után, máshol privát fülkét tartanak fenn a nyugodt telefonáláshoz. Nem egy helyen munka közben konditerembe vonulhat a dolgozó, terjed a munkahelyi masszázs is.

Bizonyos munkaadók bölcsõdét létesítenek, vagy szobát alakítanak ki a betegség után óvodába még nem vihetõ lurkóknak, esetleg otthonra rendelnek mellé bébiszittert. Más munkahelyek szolgáltatásokat fizetnek ki a megbecsült dolgozóknak: például kertészt, takarítót, de akár még ingvasalót is.

Az eddig említett cafeteria­szol­gál­tatások Magyarországon persze még nem mondhatók általánosnak, nálunk az a jellemzõ, hogy a munkavállalók mobiltelefont, utazási térítést, Széchenyi-pihenõkártyát, élelmiszer- vagy vásárlási utalványt kapnak a munkaadótól. A vezetõ beosztásúaknak pedig dukál a szolgálati gépkocsi. Fata László elmondta: idén átlagosan a cégek 390 ezer forintot költenek egy dolgozó cafeteriájára, 4,5 százalékkal többet, mint 2017-ben. 

A Szent István Egyetem és a Cafeteria Trend közös kutatása szerint 10-rõl 14 százalékra nõtt azon cégek aránya, amelyek évi 500 ezer forintot meghaladó összeget áldoznak munkavállalónként a cafeteriára, s 17-rõl 24 százalékra nõtt a 400 ezer forintnál többet költõk aránya.