Több száz milliárdos a hiány
2018.03.22
Az államháztartás – önkormányzatok nélkül számításba vett – központi alrendszere 526,6 milliárd forint hiánnyal zárta az év elsõ két hónapját – jelentette az MTI a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) tájékoztatása alapján.

Az államháztartás – önkormányzatok nélkül számításba vett – központi alrendszerének hiányán belül a központi költségvetés deficitje 599,5 milliárd forint volt, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 52,8 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 20,1 milliárd forintos többletet értek el – erõsítette meg az elõzetes adatokat részletes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A tavalyi év azonos idõszakában 180,4 milliárd forint többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere. Az idei kéthavi deficit az 1360,7 milliárd forintos egész évi elõirányzat 38,7 százalékának felel meg.

A két év közötti jelentõs eltérést az NGM azzal indokolta, hogy idén februárban folytatódott az uniós támogatások megelõlegezése, illetve fellendült a Modern városok program projektjeinek kifizetése. 

Az idei uniós kifizetések az éves elõirányzat 20,3 százalékát, 492,0 milliárd forintot tettek ki, a múlt év elsõ két hónapjának 153,3 milliárd forintjával szemben, ami önmagában 338,7 milliárd forinttal növelte az idei kiadásokat. 

Január-februárban 74,9 milliárd forintot tett ki a Modern városok programban megvalósuló fejlesztések költségvetési támogatása – derül ki a jelentésbõl..

A központi alrendszer bevételei az elõzõ év azonos idõszakához képest 30,2 milliárd forinttal nõttek és február végéig 2805,4 milliárd forintot tettek ki. Mint az NGM jelentése kiemeli, ezen belül növekedtek a személyi jövedelemadóból, valamint a biztosítottak által fizetett nyugdíj, egészségbiztosítási és munkaerõpiaci járulékokból származó bevételek.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintû bevétele az év elsõ két hónapjában 388,8 milliárd forint volt, ami 57,6 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál. A szociális hozzájárulási adóból és járulékból befolyt társadalombiztosítási bevételek 41,2 milliárd forinttal, 814,1 milliárd forintra emelkedtek annak ellenére, hogy 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökkent a járulékkulcs.

Az általános forgalmi adóból származó 413,5 milliárd forint bevétel 123,3 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. A bevételek 98,2 milliárd forinttal emelkedtek ugyan, de a visszautalások 221,5 milliárddal meghaladták a tavalyiakat miután idén januártól a jó adózók kiutalási határideje 45 napról 30 napra csökkent és idén februárban mind a 75 napos, mind a 45 napos, valamint a 30 napos kiutalási határidõ egybeesett.

A jövedéki adóból származó 150,9 milliárd forint kéthavi bevétele 14,1 milliárd forinttal több az egy évvel korábbinál, fõképp a dohánytermékek jövedéki adójának 19,8 milliárd forintos emelkedése miatt.

Január-februárban a kiadások 737,2 milliárd forinttal, 3332,0 forintra emelkedtek.
A lakásépítési támogatásokra fordított kiadások az év elsõ két hónapjában 23,5 milliárd forintot tettek ki, ami nagyságrendjében megegyezik az elõzõ év azonos idõszakával. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap a családi támogatásokra, a korhatár alatti ellátásokra, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítõ szociális támogatásokra, valamint a különféle jogcímen adott térítésekre 109,9 milliárd forintot fizetett ki, alig 2 milliárddal kevesebbet a tavalyinál.

A múlt év elsõ két hónapjával összevetve a kamatbevételek 11,4 milliárd forinttal nõttek, a kiadások 31,3 milliárddal csökkentek, így a kamategyenleg 42,5 milliárddal javult, amit a fizetések éven belüli eltérõ lefutásával magyarázott az NGM.

A központi költségvetés adóssága az év elsõ két hónapjában 579,5 milliárd forinttal, 27 325,7 milliárd forintra emelkedett. A nettó forintkötvény kibocsátás és hitelfelvétel 732,2 milliárd forinttal növelte az adósságot, ami a költségvetés éves hiányát és részben a lejáró devizaadósságot finanszírozza. Csökkentette az adósságot 87,6 milliárd forintnak megfelelõ összegû devizaadósság törlesztése, de a forintban számított nyilvántartási értékét 76,2 milliárd forinttal növelte a forint árfolyamának gyengülése az elmúlt év végéhez képest.

A kormány idei évre továbbra is 4 százalék feletti gazdasági növekedéssel és az uniós módszertan szerinti 2,4 százalékos hiánycél teljesítésével számol – hangsúlyozza az NGM jelentése.