A lakástakarék vagy lakáskassza jó pár éve, 1997 óta létezõ megtakarítási forma Magyarországon, amely hatalmas sikert futott be korábban Ausztriában és Németországban. A megtakarítást különbözõ lakáscélra, például vásárlásra, építésre, felújításra vagy jelzáloghitel elõtörlesztésére használhatjuk, miután gyûjtögettünk legalább 4, maximum 10 évig. A megtakarítás már csak azért is népszerû, mert akár 11 százalék feletti hozamot is elérhetünk a megtakarításainkra, szemben a manapság 0% kamathoz közelítõ bankbetéti ajánlatokkal. Itthon négy szolgáltató közül választhatunk: Erste Lakástakarék, Fundamenta Lakáskassza, OTP Lakástakarékpénztár és Aegon Lakástakarék.

Mivel lakástakarékok szabályozásáról, díjstruktúrájáról törvény határoz, ezért kisebb eltérésekkel mind a négy szolgáltatónál ugyanannyit gyûjthetünk legalább 5 000, de maximum 20 000 forintos havi betéttel. Éppen az állami támogatás az, ami miatt a legjobb megtakarítások között emlegetik a lakástakarékot. Ennek mértéke ugyanis 30 százalék az éves befizetéseink után, azaz maximum 72 000 forint. Ezért a pénzért még lehajolnunk sem kell: nem adóvisszatérítésrõl vagy szociális hozzájárulásról van szó, hanem olyan „ingyenpénzrõl”, amelyet a lakás-takarékpénztár rendszeresen a Magyar Államkincstártól igényel számunkra a befizetéseink után. Ez 10 éves idõtávon 720 000 forintot jelent, a 0 mi bármilyen lakáscélhoz igen gáláns ajándék.

Egyre többen vélik úgy, hogy a bõséges állami támogatás hamarosan apadásnak indulhat. Több piaci szereplõvel és független szakértõvel is beszélgetett a portál munkatársa arról, mennyire lehet reális a változás. A megkérdezettek egyaránt említették a már évek óta hangoztatott érveket, amelyek miatt csökkenthetik a támogatás nagyságát.

„Azokban a környezõ országokban, ahol elérhetõ a lakástakarék, már alacsonyabb állami támogatás jár a megtakarításokra. Az éves befizetésekre adott támogatás mértéke: Magyarországon 30 százalék, Csehországban 10 százalék, Szlovákiában 8,5 százalék, Ausztriában 1,5 százalék, Németországban pedig 8,8 százalék.

Míg az egyik oldalon a CSOK és a kedvezményes 5 százalékos lakásáfa jókora kedvezménynek bizonyult az otthonteremtéshez, addig a másik oldalon az ltp-támogatás eshet majd áldozatul a bõkezûségnek. Ugyanakkor éppen az otthonteremtési támogatás az az érv, ami a lakástakarékok 30 százalékos támogatása mellett is szól: míg a környezõ országokban, de fõleg Németországban és Ausztriában szinte mindenki köt ilyen szerzõdést, addig Magyarországon - ingyenpénz ide vagy oda - nagyjából 20 százalék alatt van az ltp-penetráció. Ha a kormány továbbra is anyagi ösztönzõkkel akar kitartani a családalapítás és otthonteremtés mellett, a lakástakarék 30 százalékos állami támogatása a továbbiakban is jó szolgálatot tehet.