2017-ben összesen majdnem 503 milliárd forintos bevétele volt a bankoknak a pénzforgalomhoz kötõdõ szolgáltatásokból, ez 2016-hoz képest 6 százalékos növekedést jelent. Ennek legnagyobb része, bõ negyede az átutalásokhoz köthetõ, de a számlavezetésbõl, készpénzfelvételekbõl is sok bevétele volt a bankoknak, pénzforgalmi szolgáltatóknak.

A bankkártyaforgalom durván negyedével (+25,7%) emelkedett tavaly az elõzõ évhez képest, és ez komolyan megnyomta a bankok bevételét is: a kártyaelfogadásból származó, 37 milliárdos bevételük 24 százalékos növekedés. Igaz, ez azt is jelenti, hogy valamelyest csökkent a bankok marzsa a kártyás fizetéseken.

Az NGM POS-telepítési programja kifejezetten azoknak a kereskedõknek szól, akik eddig piaci alapon nem tudták vagy akarták megfizetni a kártyás elfogadást, és ezt a célcsoportot láthatóan nagyon szépen el is éri a kormányzati program. Tavaly az év második felében, azon belül is a negyedik negyedévben indult be a POS-terminálok kihelyezése: az 1 millió forint alatti kártyás forgalmú kereskedõknél 5 ezerrel (26-ról 31 ezer fölé) emelkedett a kártyát elfogadó kereskedõk száma.

Az MNB adatsorából az is kiderült, hogy az elfogadói oldalon melyik kereskedõkön és mennyit keresnek a bankok a kártyás fizetéseknél. Az adatokból jól látszik, hogy nem véletlenül nem hajoltak le a bankok egy sor kskereskedõért eddig piaci alapon.

Azt már eddig is tudtuk, hogy a bankok az alacsony forgalmú boltokon úgy sem keresnek túl sokat, hogy a nagy forgalmú multikhoz képest jóval magasabb kereskedõi jutalékért adják (az NGM programja révén már csak múlt idõben, adták) a terminálokat. De az még számunkra is meglepõ volt, hogy 31 ezer kisbolt, az összes kártyaelfogadó kereskedõ durván fele csupán a bevételek 2 százalékát termelte, míg 353 multi, az összes kereskedõ fél százaléka termelte az összes elfogadásból származó bevétel felét.