“Akkor, amikor sokan úgy üdvözölték a technológiát, mint amely kész a tömeges alkalmazásra, ez az eset tisztán bizonyítja, hogy még nem” – mondta Bryan Reimer, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója az intézet szaklapjának. Sokan arra számítanak, hogy a halálos baleset legalább arra jó lesz, hogy egy precedens értékû perben kényszerûen meg kelljen állapítani, ki miért felelõs, és ezzel elõtérbe kerülhetnek az ezzel kapcsolatos, többnyire megoldatlan kérdések. A washingtoni egyetemen dolgozó, ilyen esetek jogi hatásaival foglalkozó szakértõ azonban igyekezett lehûteni a kedélyeket. Ryan Calo szerint ugyanis nem lesz precedens per. A szakember azt mondja, az autót üzemeltetõ cég (jelen esetben az Uber) valószínûleg még akkor is felelõssé tehetõ lenne egy perben, ha kiderülne, hogy a balesetet egyértelmûen a gyalogos áldozat okozta. Ezért arra lehet számítani, hogy az Uber peren kívüli egyezséget fog kötni, mert ez a cég elemi érdeke. Így viszont nem jutunk közelebb ahhoz, hogy megoldják az önvezetõ autókkal szembeni legnagyobb etikai problémát, hogy egy elkerülhetetlen balesetben kinek a védelmére kellene programozni az autókat. Mások szerint viszont az arizonai halálesetnek vajmi kevés köze van mindehhez. Calo szerint ugyanis a képlet egyszerû: vagy az autó szenzorai nem ismerték fel az úttesten áthaladó nõt, vagy felismerték, de az algoritmus nem tudta beazonosítani, hogy pontosan mit érzékeltek a szenzorok. Egyelõre azt sem sikerült kideríteni, hogy az autó lassított-e egyáltalán, mielõtt elütötte a gyalogost. És itt jutunk el az autóban ülõ sofõr, az Uber alkalmazottjának kérdéséhez. Õ ugyanis pont azért volt ott, hogy hiba esetén beavatkozzon, ám egyelõre nem világos, hogy miért nem sikerült megakadályoznia a balesetet. Idõközben kiderült, hogy a kormány mögött egy olyan sofõr ült, aki a 2000-es évek elején fegyveres rablás kísérlete miatt majdnem négy évet ült egy arizonai börtönben. Aminek nem feltétlenül van köze a balesetben játszott szerepéhez, ám szerencsétlen módon mégis vitára ad okot. Szakértõk ezzel kapcsolatban most azt hangsúlyozzák, hogy meg kellene vizsgálni, a rengeteg önvezetõ autót tesztelõ sofõr alkalmas-e a feladata ellátására vészhelyzetben. Vannak azonban, akik úgy vélik, hogy a haláleset nem fogja alapvetõen az önvezetõ autók ellen fordítani a közvéleményt. Ezt arra alapozzák, hogy a kedvezõtlen fordulat 2016 májusában sem következett be, amikor egy Tesla Model S önvezetõ módban nem vett észre egy útjában álló kamiont, és a sofõr belehalt az ütközésbe. A vizsgálatok ezen kívül már számos esetben bebizonyították, hogy a technológia mondott csõdöt, ám ennek ellenére sem szigorítottak az alkalmazásuk szabályain.