A chatbotok, az önvezetõ jármûvek és a digitalizált gyárakban hálózatba kapcsolt gépek elõrevetítik, hogy mit tartogat a jövõ: a mesterséges intelligencián (AI) alapuló alkalmazások széles körben elterjedt használata számos elõnnyel jár a vállalkozások számára, például hatékonyságnövekedést, az ismétlõdõ feladatok számának csökkenését és az ügyfélélmény javulását eredményezi. 

Rossz kezekbe kerülve azonban a lehetséges veszélyek könnyen beárnyékolhatják az említett nyilvánvaló elõnyöket. A kibertámadásokkal vagy mûszaki meghibásodásokkal szembeni sebezhetõség mellett a nagyobb piaci zavarok és a rendkívüli pénzügyi veszteségek esélye is megnövekszik. A vállalatok emellett újfajta felelõsségi helyzetekkel is szembesülnek, ugyanis a döntéshozatali felelõsség az emberekrõl a gépekre és azok gyártójára kerül át – olvasható az Allianz Global Corporate & Specialty (AGCS) biztosító legfrissebb jelentésében.

Jelenleg az AI „gyenge” vagy kezdetleges formái konkrét feladatok ellátására alkalmasak, a késõbbi generációi, vagyis az úgynevezett „erõs” AI alkalmazások azonban már bonyolult problémák megoldására és összetett ügyletek lebonyolítására is képesek lesznek. Legyen szó pénzügyi tanácsokat adó chatbotokról, vagy az orvosokat a rák diagnosztizálásában segítõ szoftverekrõl, az AI szinte minden ágazatban egyre több felhasználót nyer majd meg magának. Ezt a technológiát alkalmazzák az önvezetõ autók vezérléséhez, a várható idõjárás pontosabb elõrejelzéséhez, a pénzügyi tranzakciók feldolgozásához, illetve ipari gépek felügyeletéhez és üzemeltetéséhez is. Az Accenture globális tanácsadó cég szerint az AI 2035-ig tizenkét fejlett ország éves gazdasági növekedési rátáját duplázhatja meg.

A biztonságot illetõen például az AI rendszerek forgalomba hozatala terén folyó verseny elégtelen vagy hanyag validálási tevékenységeket eredményezhet, amelyek ugyanakkor szükségesek a biztonságos, megfelelõen mûködõ és a kibertámadásokkal szemben védett AI ügynökök (Intelligent Agent – IA) telepítésének biztosításához. Ami a felelõsséget illeti, az AI ügynökök a jövõben számos döntést meghozhatnak az emberek helyett, de jogilag nem vonhatók felelõsségre az általuk hozott döntésekért. Általában véve az ügynökök gyártója vagy szoftverprogramozója tehetõ felelõssé a felhasználóknak kárt okozó hibákért. A jelenlegi jogszabályok alapján azonban kifejezetten nincs felelõs fél azon AI döntések esetében, amelyek közvetlenül nem függnek össze a tervezéssel vagy a gyártással, hanem az ügynök a valóság értelmezése során hozza meg õket.

A biztosítóknak kulcsszerepe lesz majd az AI alkalmazások használatából újonnan felmerülõ kockázatok minimalizálásának, kezelésének és áthárításának az elõmozdításában. A hagyományos biztosítási fedezeteket úgy kell átalakítani, hogy azok a fogyasztókat és a vállalkozásokat egyaránt védjék. A biztosításoknak jobban kell kezelniük a vállalkozások bizonyos kockázatainak, például a kibertámadásoknak, az üzletmenet folytonosságának, a termékvisszahívásnak és a hírnév csorbulásának való kitettségét. Várhatóan új felelõsségbiztosítási modelleket kell majd elfogadni olyan területeken, mint például az önvezetõ autózás, ezzel is növelve a gyártókra és szoftvergyártókra nehezedõ nyomást, és csökkentve a fogyasztók felelõsségét.