Az utóbbi években sok nehézséggel kellett szembenézniük a hazai élelmiszer és nem élelmiszer jellegû boltoknak (vasárnapi zárva tartás, bérek gyors növekedése, nemzeti dohányboltok létrejötte, online pénztárgépek). A GKI Gazdaságkutató Intézet szerint ezzel magyarázható, hogy míg 2010-ben a boltok száma 142 ezer volt, addig 2016-ra már csak 131 ezer maradt. Vagyis 6 év alatt 11 ezer bolt, a boltok közel 8 százaléka szûnt meg úgy, hogy közben a Nemzeti Dohánybolt-hálózat is kiépült (közel 6000 bolttal).

Az élelmiszer és a nem élelmiszer jellegû boltok száma hasonló mértékben, 7-8 százalékkal csökkent 2010 és 2016 között. Ugyanakkor a boltszámcsökkenés nem volt egyenletes a különbözõ településeken. Ezer lakosra vetítve 363 településen több mint 5 bolt, 978 településen 1–5 bolt szûnt meg, míg 1247 településen stagnált a boltok száma. Ugyanakkor 505 településen 5-nél kevesebbel, 60 település esetében kimagaslóan, 5-nél többel nõtt az üzlethelyiségek száma ezer fõre vetítve. Budapest sem maradt ki a változásokból. 10 kerületben stagnált, 3 kerületben 5 bolttal nõtt, míg 9 kerületben 1–5 egységgel csökkent az ezer fõre jutó boltszám. A VIII. kerületben volt a legerõsebb a fogyás, ahol 6 egységgel mérséklõdött az üzlethelyiségek száma ezer fõre vetítve.

2017 elsõ félévében két és félezer bolthellyel lett kevesebb. Öt év alatt – 2012 óta – húszezerrel csökkent a boltszám: minden hetedik bolt bezárásra van ítélve. Csökkent a boltos települések száma is: több az olyan falu, ahol nincs bolt.

Érdemes megvizsgálni, hogy a boltok számának változása után milyen kiskereskedelmi versenyhelyzet állt elõ Magyarország településein 2016-ra. 756 településen kevesebb mint 5, ebbõl 194 településen pedig egyetlen mûködõ üzlethelyiség sem volt ezer fõre jutóan.

A legjobban ellátott 106 település és 7 kerület esetében több mint 20 üzlethelyiség jutott ezer fõre. A Balaton környékén található települések, nem meglepõ módon, a legjobban ellátottak boltokkal, azonban a szezonalitás miatt az itt lévõ üzlethelyiségek nagy része valószínûleg csak nyáron üzemel. Budapesten a belsõ kerületek a legjobban ellátottak, kiemelten a IX. kerület, ahol 68 bolt jut ezer fõre. Az üzlethelyiség nélküli települések az ország nyugati és északkeleti részén találhatóak.

Az adatokból jól látható, hogy Nyugat- és Dél-Dunántúl, jellemzõen aprófalvas településein csökkent erõteljesen a boltszám, miközben az ott lévõ, nagyobb települések egy részén bõvült az üzlethelyiségek száma, vagyis a koncentráltság erõsödött. Ugyanez mondható el Észak- és Északkelet-Magyarország településeirõl is. Észak-Dunántúl, Budapest vonzáskörzete és a Duna vonalába esõ települések inkább haszonélvezõi voltak a folyamatnak, hiszen itt a boltszám enyhén nõtt, vagy stagnált.

Azon településeknél, melyek nominális vásárlóereje csökkent vagy stagnált, átlagosan 40 százalékkal esett vissza az üzlethelyiségek száma. 20 százalék feletti nominális vásárlóerõ-növekedés esetén csak 7 százalék körüli, míg 0–20 százalék közötti vásárlóerõ-emelkedés esetén erõteljesebb, 12 százalék volt a boltszám csökkenése.