A Lloyd's globális viszontbiztosítója, az MS Amlin előrejelzése szerint a 2024-es atlanti-óceáni hurrikánszezon az átlagot jelentősen meghaladja, és potenciálisan az egyik legaktívabb lesz az eddigi rekordok közül.

Az MS Amlin klímakutatói 24 kutatóintézettől, köztük magáncégektől, egyetemektől és kormányzati ügynökségektől származó előrejelzéseket elemeztek. Konszenzusuk szerint átlagosan 23 elnevezett vihar, 11 hurrikán és 5 nagy hurrikán várható idén. Összehasonlításképpen a 2023-as szezonban 20 nevesített vihart, 7 hurrikánt és 3 nagyobb hurrikánt regisztráltak.

Az ACE-index (Accumulated Cyclone Energy), amely a hurrikánok általános aktivitását számszerűsíti a megnevezett viharok számának, intenzitásának és időtartamának figyelembevételével, az előrejelzések szerint eléri a 204-et, ami jelentősen magasabb, mint a 123-as hosszú távú átlag.

A hurrikántevékenység növekedésének hátterében várhatóan két fő tényező áll: a La Niña állapotok kialakulása a Csendes-óceánon és a tartósan meleg tengerfelszíni hőmérséklet az Atlanti-óceán északi részén és a Mexikói-öbölben.

Az előrejelzések több hónapja következetesen fokozott aktivitást jeleznek, az év eleji előrejelzések bizonytalanságai ellenére. Még az előrejelzések alsó határa is átlagon felüli szezonra utal. Lényeges azonban megjegyezni, hogy ezek az előrejelzések a medence általános aktivitására vonatkoznak, nem pedig kifejezetten a partot érő hurrikánokra.

A rekordot döntő aktivitás az óceánra korlátozódhat, és a helyi időjárási és kormányzási minták végső soron meghatározzák a veszélyeztetett közösségekre gyakorolt hatást, ami gyakran csak hetekre vagy napokra előre megjósolható.

A legerősebb viharok, a 4-es és annál erősebb kategóriájú viharok gyakorisága várhatóan növekedni fog. Valójában a korábbi állítások, miszerint a hurrikánok általános gyakorisága minden erősségű hurrikán esetén csökkenhet, mostanra számos vízgyűjtő medence esetében megkérdőjeleződtek. Ez azt sugallja, hogy a viharok általános gyakorisága is növekedhet, ami a biztosítók számára több kumulatív veszteséget eredményez, és a közösségeknek meg kell duplázniuk az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási intézkedéseket.

A biztosítási ágazatnak a felmelegedő világban egyre erősebb hurrikánok növekvő kockázatához kell igazítania az árazást, hogy segítsen az egyéneknek és a vállalkozásoknak enyhíteni az éghajlatváltozás hatásait.

A fejlett katasztrófamodellezésbe és -kutatásba való befektetés elengedhetetlen e kockázatok pontos felméréséhez és árazásához.

A Csendes-óceán medencéjében az előrejelzések szerint a viharszezon az átlag alatti lesz, 25 névleges vihar, 15 tájfun és 7 intenzív tájfun várható, amit a La Niña mintázat befolyásol, amely a nagyobb szélnyírás révén csökkenti az aktivitást.

A 2024 utáni időszakra nézve az MS Amlin kiemeli, hogy az éghajlatváltozás súlyosbítja a hosszú távú hurrikánkockázatokat. A jelenlegi éghajlati tudomány szerint a hurrikánok valószínűleg intenzívebbé válnak, nagyobb csapadékot hoznak, és olyan viharhullámokat okoznak, amelyek a szárazföld belsejébe is elérnek. Bár a 2024-es atlanti hurrikánszezon várhatóan nagyon aktív lesz, és minden ügynökség jóval az átlagos 14 nevesített vihar feletti átlagot jósol, a szezon csendesen indul. Az Atlanti-óceánon 2014 óta mindössze másodszor fordult elő, hogy januártól májusig nem volt nevesített trópusi vihar.

A floridai forgalmiadó-szabadság június 14-ig tart, hogy a lakosok spórolhassanak a hurrikánkészleteken.