Az év elsõ három hónapját az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta. A költségvetési folyamatok tükrében a kormány idén 2,4 százalékos hiánycéllal számol az államadósság arányának további csökkenése mellett, amit a tavalyi évhez hasonlóan egy 4 százalék feletti gazdasági növekedés segíthet elõ – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.Január-márciusban a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint volt, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el. Idén márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiányadat, amit számos tényezõ együttes figyelembevételével szükséges értékelni.
Az elõzõ év azonos idõszakához képest – a tisztán hazai forrásból megvalósuló fejlesztések (pl. Modern Városok Program, Egészséges Budapest Program) mellett – lényegesen magasabban alakultak a szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok uniós kiadásai. Ezen kifizetések már elérték a 651,7 milliárd forintot, szemben a 2017. év március végi 252,2 milliárd forinttal.
Ezzel ellentétben eddig mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni Brüsszeltõl.
Az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerõ-piaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017. évi március végi teljesülést.
Az államháztartás majd 872 milliárdos hiányának több mint fele az európai uniós programok megelõlegezésébõl fakad – emelte ki Banai Péter Benõ, az NGM államháztartásért felelõs államtitkára.
A hiány másik fele tervezett kiadásból adódik, például béremelésekbõl, illetve állami fejlesztési programokból.