Az infláció lassan emelkedhet, de a monetáris politikában nem várható változás a közeljövõben – így látják az elemzõk, akik kommentálták a kedden megjelent statisztikai adatokat - írja a Világgazdaság.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) kedden közölte, márciusban a fogyasztói árak átlagosan 2,0 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, februárhoz viszonyítva 0,1 százalékkal emelkedtek az árak.
Virovácz Péter, az ING közgazdásza megállapította, a piaci várakozásokkal összhangban van a fogyasztói árak márciusi emelkedése. Az inflációs nyomás miatt a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) továbbra sem kell aggódnia, így a közeljövõben nem várható irányváltás a jegybanktól – jegyezte meg az elemzõ. Az ING várakozása szerint a következõ hónapokban lassan ugyan, de tovább erõsödhet az inflációs nyomás. A pénzintézet az idei évre átlagosan 2,6 százalékos inflációval számol, míg az év végre 2,8 százalék közeli árszínvonal-emelkedést jelez elõre.
Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezetõ makrogazdasági elemzõje megjegyezte: az év elsõ hónapjait visszafogott drágulás jellemezte, a második negyedévtõl azonban gyorsulás várható, az infláció decemberre elérheti a 3 százalékot. Az elemzõ szerint az infláció gyorsulásában egyrészt a bázishatás játszik majd szerepet, tavaly ugyanis áprilistól júniusig csökkent az infláció, majd hullámzó adatokat produkált. A bázishatás mellett a lakossági fogyasztás felfutása is a gyorsulás irányába mutat. Az importált infláció alacsony, ennek emelkedése tovább gyorsíthatná a magyar inflációt – mutatott rá Németh Dávid. A K&H elemzõje kiemelte: a két százalékos múlt havi infláció nem meglepetés, a piac erre számított.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzõje azt hangsúlyozta: a dinamikus bérnövekedés továbbra sem jelenik meg az árakban, a fogyasztói árak emelkedése megfelel a várakozásoknak. Az év eleji célzott áfa-csökkentések is támogatják az alacsony inflációt – vélekedett az elemzõ. A Takarékbank szakembere úgy látja, a következõ hónapokban az üzemanyagok bázishatása miatt az infláció megközelítheti a 3 százalékot, év végére azonban visszaeshet 2,5 százalékra. Jövõre az elemzõ szerint tartósan elérhetõ lesz a 3 százalékos inflációs cél. Az MNB középtávon nem kényszerül szigorításra, így a monetáris tanács tartósan lazán tarthatja a monetáris kondíciókat nem-konvencionális eszközök használatával – vélekedett Suppan Gergely.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezetõ makrogazdasági elemzõje megjegyezte: a KSH által mért tényadat elmaradt a várakozásoktól, hiszen a Bloomberg által készített felmérés 2,1 százalékos inflációt prognosztizált. Továbbra is kifejezetten alacsony inflációs nyomás figyelhetõ meg a termékek és szolgáltatások széles körében – hangsúlyozta az elemzõ. Az alacsony inflációhoz a tavalyi magas bázis, a célzott áfacsökkentések, az alacsony importált infláció, valamint az olcsóbb üzemanyagárak is hozzájárultak – összegezte Ürmössy Gergely. Az elemzõ szerint a lassú infláció jelensége minden bizonnyal átmeneti lesz, a kérdés az, hogy mikor gyorsul fel szemmel láthatóan és érdemben a KSH által mért árdrágulás. A cél alatt lévõ inflációs mutató továbbra is fontos érve maradhat az MNB-nek a laza monetáris politika fenntartása mellett – tette hozzá.