Miközben az Európai Unióban a háztartások 71 százalékának nem okoz gondot az egészségügyi szolgáltatások finanszírozása, Magyarországon épp fordított a helyzet. Az Eursotat az egészség világnapja alkalmából elevenítette fel egy 2017 végi kutatását - írja a G7.Eszerint 2016-ban az uniós állampolgárok 31 százaléka nagyon könnyen, 18 százaléka könnyen, 22 százaléka pedig viszonylag könnyen ki tudta gazdálkodni a szakorvosi konzultációk, kezelések, vényköteles gyógyszerek vagy fogorvosi vizsgálatok és kezelések költségét.
Az egyes tagállamok között azonban elég komoly különbségek vannak, Magyarország pedig igencsak hátul kullog ezen a listán. Nálunk – az uniós közel egyharmaddal szemben – mindössze a lakosság 0,4 százaléka mondta azt, hogy nagyon könnyen össze tudja szedni ilyen szolgáltatásokra a pénzt.
Ezzel szemben a megkérdezettek 74 százaléka úgy nyilatkozott, hogy gondot okoz számára ezeknek a kiadásoknak a fedezése. Ennél magasabb arányt kizárólag Görögországban mértek, igaz ott 90 százalékot.
Ami nálunk 74 százalék, a tagállamok negyedében kevesebb, mint 20: Finnországban, az Egyesült Királyságban, Németországban, Svédországban, Dániában, Litvániában és Luxemburgban is elérte a 80 százalékot azoknak az aránya, akik könnyedén kicsengetik az egészségügyi ellátásuk ellenértékét.
A magyar számokat két dolog mozdíthatta el ennyire negatív irányba: a hálapénz rendszere, és az, hogy a rengeteg problémával küzdõ állami egészségügy helyett egyre többen kényszerülnek a magánszektort választani.