Az egészségügyben megkezdett béremelést pozitívnak és folytatandónak értékelték azok a szakértõk, akik megszólaltak a Világgazdaság, az új kormány elõtt álló feladatokról készült összeállításában. „Jó cselekedetként” említették a Mérték (a Magyar Egészségügyi Rendszer Teljesítményértékelése) jelentését és a praxis közösségek létrehozását. Ugyanakkor Dénes Tamás, a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezetének (Reszasz) elnöke szerint a kétszer kétharmados felhatalmazással az elértnél sokkal mélyrehatóbb reformokat lehetett és kellett volna véghezvinni az egészségügyben – írja a Világgazdaság.Dénes Tamás szerint érdemes az elmúlt négy évet az elmúlt nyolc év függvényében értékelni. A jó szándékot nem vitatja, de világosan látszik, hogy nem volt egy olyan egészségügyi kormányprogram, amelyet egyik vagy másik államtitkárnak végre kellett volna hajtania.
Pozitívumként említik a megkérdezett egészségügyi szakemberek – Dénes Tamás mellett Éger István, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöke és Kincses Gyula egészségpolitológus is – a bérek rendezését. A most zárult ciklusban került sor a 100 + 105 ezer forintos orvosi béremelésre, ami a 2002-es 50 százalékos béremelés óta valóban a legjelentõsebb volt – mutatott rá Kincses Gyula.
A Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint ez azonban nem elég, tovább kell gyorsítani az egészségügyben dolgozók bérfejlesztését, és nem szabad kifelejteni az egészségügyi intézményekben dolgozó mûszaki dolgozókat sem.
A rezidensek érdekeit képviselõ szakszervezeti elnök a jó példák közé sorolta a számos vidéki intézmény strukturális átalakítását, felújítását, amire 500 milliárd forint európai uniós forrást biztosítottak.
Kincses Gyula azonban úgy látja, a politikának nem az egészségügyi rendszer korszerûsítése, hanem az általa látványberuházásnak nevezett szuperkórház a fontos.