A felmérés ezer munkavállaló választásain alapul, és az eredmények azt mutatják, hogy a juttatások összértékének 38 százaléka valamelyik SZÉP-kártyán (ezen belül is fõként a vendéglátás alszámlán), 20 százaléka készpénzkifizetésként, 9 százaléka pedig Erzsébet-utalványként jut el a dolgozókhoz.

Az adatokból – bár azok országos szinten nem tekinthetõk reprezentatívnak – számos következtetés leszûrhetõ. Egyrészt szembetûnõ az adómentes juttatások alacsony súlya. Ezek ugyanis jobbára élethelyzettõl függõ juttatások (feltételük például a bölcsödés/óvodás gyermek, lakás- vagy diákhitel megléte).

Fontos szempont a széles körû, és rövid távon is elérhetõ felhasználhatóság. Emiatt is viszonylag alacsony, 6-7 százalék közötti az önkéntes pénztárakba (egészség- és nyugdíjpénztárakba) áramló cafeteria-juttatás mértéke – magyarázza Makár Andrea, a BDO Magyarország vezetõ cafeteria tanácsadója.

Ugyanakkor jól látható, hogy van egy réteg, amelynek tagjai az öngondoskodást adózástól függetlenül is fontosnak tartják: az önkéntes egészségpénztárba 22, míg a nyugdíjpénztárba 17 százaléknyian fizetnek be valamekkora összeget cafeteriából, noha ezeket közel 41 százalékos adóteher sújtja - folytatta.

A gyorsan realizálható juttatások felé irányuló preferenciát jól mutatja, hogy mindhárom élen álló juttatást annak ellenére választják, hogy azokat jelenõs adó terheli: a SZÉP-kártyának és a 100 ezer forintig terjedõ készpénzkifizetésnek 34,22 százalékos, az Erzsébet-utalványnak pedig 40,71 százalékos az összesített adókulcsa idén. Vagyis az alkalmazottak az erre szánt munkáltatói keretösszegnek csak ezen adók mértékével csökkentett részét kapják kézhez.

A mobilitási célú lakhatási támogatást – ismertebb nevén az albérleti támogatást – a feltételek idei enyhítése nyomán a korábbinál többen vették igénybe, de arányuk továbbra is 2 százalék alatt maradt. Hasonlóan kevesen csupán a szintén adómentesen kapható sportrendezvény-belépõ iránt érdeklõdtek.