A horvát statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint tavaly a közel négymilliós Horvátországban 17,6 ezerrel több ember halt meg, mint ahány született. Ez a legnagyobb természetes fogyás a második világháború óta. Ha ehhez hozzáadjuk a 2017-ben kivándoroltak számát, akkor összességében 58 ezres népességcsökkenésrõl lehet beszélni, ami a lap szerint riasztó népességi folyamatokra utal.

Az ENSZ tavaly közzétett becslése szerint ráadásul a jövõben sem fog változni a helyzet, így az évszázad végére 2,5 millió környékére csökkenhet a népesség, amivel az egyik legnagyobb arányú fogyást szenvedheti el Horvátország.

Az Andrej Plenkovic által vezette jobboldali kormány külön minisztériumi demográfiai osztályt hozott létre a negatív folyamatok megállítására, nemrég azonban lemondott Marin Strmota népesedésügyi államtitkár, mert szerinte miközben Horvátország "haldoklik", a kormány komolytalanul áll hozzá a kérdéshez. Nada Murganic demográfiai, családügyi, ifjúsági és szociális miniszter a demográfiai megújulás érdekében kilátásba helyezte a családi pótlékra jogosultak körének bõvítését, és azt ígérte, hogy mindenki számára elérhetõvé teszik az óvodai ellátást. Strmota szerint azonban mindez komolytalan színjáték, a tárca már hónapokkal ezelõtt is ugyanilyen intézkedéseket jelentett be, de nem történt semmi.

1996-ban Stjepan Sterc egyetemi professzor, demográfus vezetésével elkészült az elsõ, demográfiai fejlõdést segítõ nemzeti program. Ez egy összetett tervezet volt, amelyben számos intézkedés szerepelt kezdve a családi pótlék fokozatos növelésétõl és a családok megsegítésétõl egészen az óvodák ingyenessé tételéig a nagycsaládosok számára. Hét évvel késõbb a szociáldemokrata kormány nemzeti családi politika címen új stratégiát dolgozott ki. 2006-ban Ivo Sanader kormánya Nemzeti Populációs Intézkedések elnevezéssel fogadott el új tervezetet, de mindössze két dolgot valósítottak meg belõle: az elsõ hat hónapban a szülési szabadságon lévõ nõk megkapják a fizetésük száz százalékát, és a harmadik, valamint a negyedik gyerek után a családok 500 kuna (valamivel több, mint 20 ezer forint) támogatást kapnak havonta gyermekenként. Zoran Milanovic szociáldemokrata miniszterelnök 2015-ben adott utasítást adott egy családpolitikai projekt elkészítésére, amelyet hét tekintélyes szakember dolgozott ki. A tízoldalnyi dokumentum azonban soha nem került a nyilvánosságra, mert a kormány túl költségesnek találta a megvalósítását. Két évvel ezelõtt Tihomir Oreskovic kormánya is új program kidolgozásába fogott, de a kabinet megbukott. "A legnagyobb probléma az eddig elfogadott dokumentumokkal az, hogy egyiknek sem szereztek érvényt" - összegezte a lap.

Horvátország 2013-ban csatlakozott az Európai Unióhoz, így lakosai számára korlátozottan ugyan, de megnyílt az uniós munkaerõpiac. Azóta egyre több fiatal dönt úgy, hogy elhagyja az országot, Nyugat-Európában próbál szerencsét, és Zágráb nem tudja megállítani a kivándorlást. A legfrissebb adatok szerint csak Németországban és Ausztriában 450 ezer horvát állampolgár dolgozik, a horvát összlakosság tíz százaléka.