A munkabéreken kívül az alapanyagköltség is meredeken ível felfelé, egyes anyagokból egyenesen hiány keletkezett, így idén további, 10-12 százalékos drágulás várható az építõanyagpiacon - jelentette ki a napokban Juhász Attila, az ÚjHáz Centrum igazgatóságának elnöke. A vezetõ szerint nehezíti az üzleti tervek elkészítését, hogy a kormányzat 2018 tavaszán még mindig nem foglalt állást egyértelmûen a kedvezményes áfakulcs ügyében. A kivitelezõk rohamtempóban dolgoznak, hogy a fejlesztõk 2019 végéig még az 5 százalékos kulccsal számított áron tudják eladni és átadni a meghirdetett, valamint a már épülõ lakásokat.

Az új építésû lakásoknál, családi házaknál legalább 15 cm-es hõszigetelést alkalmaznak. Az eladásra kínált használtaknál viszont vegyes a kép, csak mintegy egyötödüket hirdetik azzal, hogy megtörtént a szigetelés - áll az ÚjHház Centrum tavaszi Trendriportjában. Ugyanakkor az egyértelmû, hogy a hõszigetelt családi házakat átlagosan 15-20 százalékkal drágábban tudják eladni, mint a szigetelés nélkülieket.

Magyarországon mintegy 2,85 millió családi ház épült. Ezek 80 százaléka energiahatékonysági szempontból korszerûtlen. A Lechner Tudásközpont adatai alapján 2016. januárja óta 68,5 ezer családi házra vonatkozó energetikai tanúsítványt adtak ki. Ebbõl mindössze 0,7 százalék kapott AA vagy annál magasabb minõsítést, a BB kategóriának 1 százalék volt a részesedése, míg korszerû minõsítést további 16 százalék kapott. Az átlagos és annál rosszabb minõsítést a házak 72 százaléka kapott. Vagyis tág tere van az energetikai korszerûsítésnek, ami felpörgetheti az építõipar egészét, benne az építõanyag-ipart és -kereskedelmet is.

A lakáspiacra erõs hatást gyakorolnak a kormányzati ösztönzõk (CSOK, 5%-os áfa, áfa-visszaigénylés, kedvezményes hitelek, banki hitelezés szigorítása). Újabb keresletélénkítõ eszköz bevetésére nincs szükség és nem is látszik erre hajlandóság. Az építõipar közvetett támogatása viszont várat magára, az ágazat a munkaerõ- és alapanyaggondok miatt önmaga nem képes fenntartani a gyorsuló tempót. A szakképzett munkaerõ kiáramlását egyelõre csak fékezni sikerült, megállítani nem. Nagyban függ az ágazat jövõje az állami megrendelésektõl és az állami ösztönzõk továbbélésétõl.

Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége szerint az építõipar legnagyobb problémája a hatékonyság hiánya. Az elmúlt évtizedben 80 ezer ember hagyta el az iparágat Magyarországon és 60 ezer új érkezett, de ez utóbbi szám általában nem szakembereket jelöl, hanem olyanokat, akiket még be kell tanítani. Az üzleti tevékenységet leginkább a szakemberhiány hátráltatja. Muszáj lesz tovább növelni a béreket és gyorsítani a felzárkózást, máskülönben egyre kevesebben dolgoznak majd az építõiparban, annak rossz megítélése miatt.

A teljes építõipari rendelésállomány jelentõs, mintegy 30-40 százalékos visszaesése sem kizárt 2020-tól - az ÚjHáz Trendriportja szerint. E mögött részben az áll, hogy a jócskán megcsappanó uniós források miatt várhatóan alábbhagynak a nagy állami építkezések, továbbá az, hogy a lakásépítés áfája - elvileg - visszaemelkedik 27%-ra, és a fejlesztõk szinte biztosan továbbhárítják a drágulást a vásárlókra, akik viszont a kereslet csökkentésével fognak válaszolni.