Az elmúlt években két negyedév volt, amikor elérte a növekedés ezt a szintet, ami a kifejezetten kedvezõ külsõ környezetnek köszönhetõ. A bõvülés szerkezete átalakul idén, nagyobb hangsúly lesz a fogyasztáson. 

Az államháztartási hiány az elsõ negyedévben jelentõsen magasabb volt, ami a gazdasági növekedéshez is jelentõsen hozzájárult, nagyjából 1 százalékpont lehet ez a többlet. 

A beruházás bõvülése fennmarad, fordulat várható viszont az exportnál, míg tavaly negatívan járult hozzá a szektor a GDP emelkedéséhez, addig az elsõ negyedévben ez pozitív lehet, ami mögött a kivitel kapacitásainak bõvülése állhat.

A GDP-bõvülés idén 4 százalék felett alakulhat. Az üzemanyagárak emelkedése felnyomhatja az inflációt, azonban egész évben átlagosan a tavalyival megegyezõ lehet a fogyasztói árindex emelkedése.

Az új kormány gazdaságpolitikája nagyon sok szempontból változatlan maradhat, a hiány idén és jövõre is 2-2,5 százalék körül alakulhat, ami az adósságráta csökkenõ pályájához is hozzájárul. Az MNB és a kormány között megmaradhat a stratégiai együttmûködés, egyrészt az alacsony kamatkörnyezet, másrészt a stabil forintárfolyam fenntartásával.

Új elemként a versenyképességi fókusz lehet hangsúlyos a negyedik Orbán-kormány gazdaságpolitikájában. Ez segíthet tartóssá tenni a gyors gazdasági növekedést.
A beruházások egyik pillére a banki hitelezés lehet, a kétszámjegyû állománynövekedés megvalósulhat a következõ években. Az adózás átalakítása a kkv-szektornak kedvezhet, az iparfejlesztés pedig sokkal aktívabb lehet, mint eddig volt.

Az szja és a járulékok is csökkenhetnek, és folytatódhatnak a szektorális, célzott áfacsökkentések. A makromutatók alapján nem megalapozatlan a kétszámjegyû hitelállomány növekedése, 2008 és 2016 között leépültek az állományok, így jelenleg a GDP-arányos mutatók rendkívül alacsonyak a V4-es országok összehasonlításában (különösen a lakáshiteleknél).