Az államháztartás központi alrendszere 871,9 milliárd forint hiánnyal zárta az elsõ negyedévet, amelyen belül a központi költségvetés hiánya 882,8 milliárd forint, az elkülönített állami pénzalapok 16,3 milliárd forintos deficittel zártak, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 27,2 milliárd forintos többletet értek el – erõsítette meg az elõzetes adatokat hétfõn kiadott részletes jelentésében a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

Tavaly az elsõ negyedévben 198,1 milliárd forint hiánnyal zárt az államháztartás központi alrendszere.

A január-márciusi deficit az 1360,7 milliárd forintos egész évi elõirányzat 64,1 százaléka. Márciusban 345,3 milliárd forint lett a havi hiány, kevesebb az egy évvel korábbi 378,5 milliárdnál.

A tájékoztatóból kiderül, hogy a központi alrendszer bevételei az idei elsõ negyedévben 4317,7 milliárd forintot tettek ki, ami az elõzõ év azonos idõszakához képest 370,9 milliárd forinttal magasabb. A kiadások összege 5189,6 milliárd forint volt, ami 1044,7 milliárd forinttal magasabb, mint az elmúlt év azonos idõszakában. Az NGM szerint az eltérést elsõsorban a szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatok uniós kiadásainak elõzõ évhez viszonyított növekedése magyarázza.

Az elsõ három hónapban az uniós kiadások idén elérték a 651,7 milliárd forintot, miközben az elõzõ év azonos idõszakában 252,2 milliárd forintot tettek ki a kifizetések. Ezzel ellentétben eddig mindössze 60,8 milliárd forint bevételt tudott hazánk elszámolni Brüsszellel.

A szakmai fejezeti kezelésû elõirányzatokon belül a hazai forrásból finanszírozott kifizetések 704,7 milliárd forintot tettek ki idén az elsõ három hónapban, ami 326,1 milliárd forinttal több, mint az elõzõ év azonos idõszakában. A két év elsõ három hónapjának kiadásai közötti eltérést többek között a Modern városok program fejlesztéseire, a tömeges bevándorlás kezelésére, a közúthálózat fenntartására, valamint az Egészséges Budapest programra kifizetett összegek magyarázzák.

A városfejlesztési program keretében megvalósuló fejlesztésekre 76,6 milliárd forintot, a tömeges bevándorlás kezelésére 38,0 milliárd forintot, a közúthálózat fenntartására 35,8 milliárd forintot, az Egészséges Budapest programra 20,2 milliárd forintot költött idén az elsõ három hónapban az állam – közölte a minisztérium.

Az egyedi és normatív támogatásokra fordított kiadások az év elsõ három hónapjában 123,1 milliárd forintot tettek ki, ami mintegy 40 százalékkal haladta meg az elõzõ év azonos idõszakában történt kifizetést. A különbség alapvetõen az autóbuszos személyszállítási, valamint a vasúti pályahálózat-mûködtetési költségtérítés magasabb összegû kifizetéseire vezethetõ vissza.

Az Egészségbiztosítási Alapon belül a legnagyobb kiadási elõirányzatot képezõ gyógyító-megelõzõ ellátásokra kifizetett összeg 289,4 milliárd forint volt az év elsõ három hónapjában; ez 26,4 milliárd forinttal több, mint a bázisidõszak kiadása. Az elõzõ év azonos idõszakához képest a költségvetés nyugdíjakra 33,7 milliárd forinttal, 4,3 százalékkal költött többet, összesen 819 milliárd forintot.

A kiadásokat növelte, hogy márciusban minden nyugdíjas és nyugdíjszerû ellátásban részesülõ személy egyszeri, 10 ezer forintos Erzsébet-utalványt kapott, melynek összértéke 27,7 milliárd forintot tett ki.
A bevételek 370,9 milliárd forintos növekedésen belül az általános forgalmi adóból származó bevételek 121,5 milliárd forinttal, a személyi jövedelemadóból származó bevételek 66,7 milliárd forinttal, míg a biztosítottak által fizetett nyugdíj-, egészségbiztosítási és munkaerõpiaci járulékok 68,6 milliárd forinttal haladták meg a 2017 elsõ negyedévit.

Elmaradtak viszont az elõzõ év azonos idõszakához képest a társasági adóból származó bevételek (109,3 milliárd forinttal), az állami vagyonnal kapcsolatos befizetések, valamint az uniós támogatások megtérítése.