Az utóbbi évtizedekben a világ szinte valamennyi területén jelentõsen emelkedett a születéskori várható életkor. A szóban forgó mutató természetesen a világ legfejlettebb területein a legmagasabb: Nyugat-Európában és Japánban mára meghaladja a 80 évet, de Kelet-Európában, az Egyesült Államokban és Kínában is 70 felett jár. A jóval szerényebb fejlettségi szinten álló afrikai Csádban csak 52,55 év volt a várható élettartam 2015-ben.

Európában ugyanakkor nem csak a várható élettartam tekintetében vannak jelentõs eltérések az egyes országok között, hanem abban is, hogy ezen adatok alapján várhatóan hány évig élvezhetik az emberek a nyugdíjas éveiket. Például Ausztriában a várható élettartam 2015-ben kis híján 82 év volt, a nyugdíjkorhatár pedig 65, tehát egy átlagos osztrák a visszavonulását követõen 17 évig élvezheti a nyugdíjas éveit.

Ezzel szemben Magyarországon a várható élettartam csak 76 év, míg a nyugdíjkorhatár 63,5 (és fokozatosan 65-re fog emelkedni). Tehát egy átlagos magyarnak már most is csak 12,5 éve van kiélvezni a nyugdíjas éveket, ami 4,5 évvel kevesebb az osztrák értéknél. 

A helyzet persze ennél valamennyivel bonyolultabb, hiszen sok országban a nõk elõbb mehetnek nyugdíjba a férfiaknál. Abban is nagy a változatosság, hogy mennyi kedvezményük van a nõknek: van, ahol csak 2 év, de sok helyen akár 5 évvel is korábban vonulhatnak nyugdíjba.

Az azonban biztos, hogy a népességszám csökkenése, a társadalom elöregedése miatt Európában és általában a nyugati világban sok helyütt emelkedni fog a nyugdíjkorhatár. Ennek kivitelezésére is több módszert alkalmaznak: van ahol fokozatosan emelik a korhatárt - mint például Magyarországon is -, van ahol pedig hirtelen emelik nagyobb mértékben.

Magyarország egyébként a nagy lemaradók között a születéskori várható élettartam növekedése szempontjából. Az OECD jelenlegi 35 tagállamában a szóban forgó mutató 10,5 évet (15 százalékot) emelkedett 45 év alatt, ám Magyarországon az emelkedés csak 6,5 év (9,4 százalék) volt.