A korábbinál nagyobb kormányzati figyelmet érzékeltek az élelmiszeripari szereplõk 2014 és 2018 között, de az ágazat teljesítménye még mindig az uniós versenytársaké alatt van. A szakmabeliek szerint az élelmiszeripar fejlesztése nélkül az alapanyag-termelõk sem lehetnek sikeresek - írja a vg.hu.
Az áfa-csökkentést és a korábbinál nagyobb mértékû fejlesztési támogatásokat említették a leköszönõ kormány legmarkánsabb élelmiszeripari lépései között a Világgazdaság által megkérdezett szakértõk.
Az iparág nem indult jó helyzetbõl, hiszen 1,9-2 százalékos a GDP-n belüli részaránya ebben az évtizedben, vagyis az uniós csatlakozás elõtti szint kétharmada. Az OTP Bank elemzése szerint e tendencia nem a nemzetközi trendekkel, hanem a hazai élelmiszeripar pozíciójának gyengülésével magyarázható. Ugyancsak a bank elemzõinek megállapítása, hogy – vállalati mérettõl függetlenül – a hazai vállalkozások árbevétele, hozzáadott értéke és munkatermelékenysége elmarad az EU jelentõsebb élelmiszeriparral rendelkezõ tagországainak adataitól.
Az élelmiszeripar teljesítményének 2002 és 2010 közötti, összességében több mint 20 százalékos csökkenése az utóbbi hét-nyolc évben már enyhén nõtt, de még nem érte el a 2002-es értékét. Az ágazat teljesítményének fontos mutatója, hogy mekkora a külföldi élelmiszerek aránya a hazai kiskereskedelemben. Fazekas Sándor leköszönõ földmûvelésügyi miniszter korábban a hazai termékek 80 százalékos részesedésérõl beszélt, az OTP viszont 70-75 százalékot közölt. A viszonylag magas külföldi részarány oka döntõen nem az, hogy gyenge minõségû külföldi termék árasztja el az országot, hanem a hazai feldolgozók egyes szektorokban fennálló versenyképtelensége.
Az iparág teljesítménye kedvezõbbnek tûnik az élelmiszer-gazdasági exporttal mérve, hiszen nõtt a kivitel és az aktívum is. Ezzel azonban korántsem oldódott meg az a régi probléma, hogy az export döntõen alapanyag-kivitelbõl áll, mert a pozitív szaldó 44 százalékát most ez adja, és csak 24 százalék jut a magasan feldolgozott termékekre. Így nem véletlen, hogy az agrár-élelmiszergazdasági szakértõk szerint a következõ idõszakban az élelmiszeripart kiemelten kell fejleszteni.
Különösen fontos, hogy a hazai mezõgazdaság által termelt termékeket minél magasabb szinten, hazai üzemek dolgozzák fel, és minél nagyobb hozzáadott értékkel adják el a külpiacokon.
Az élelmiszeripari szereplõk az elmúlt években érzékelték, hogy a kormány a korábbinál kicsit több figyelmet fordít az ágazatra – mondta a Világgazdaságnak Éder Tamás, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének (ÉFOSZ) elnöke. Az ÉFOSZ-elnök szerint hosszú idõ után ismét érdemi források álltak, illetve állnak rendelkezésre az ágazat egyes szereplõi beruházásainak és fejlesztéseinek támogatására.
Fontos lépés volt, hogy az elmúlt években folytatódott az ágazat fehérítése. Az ezt célzó lépések közül kiemelendõ az áfa-csökkentés, vagyis hogy évente újabb termékcsoportok kerültek a kedvezményes, 5 százalékos áfa-kulcs alá. Az ÉFOSZ-elnök szerint ugyanakkor tény, hogy az ágazat gyorsuló áfa-csökkentést várna el. Így az idei intézkedés mértéke – vagyis az, hogy csak a sertésbelsõség és a hal került az alacsonyabb kulcs alá – csalódást okozott. Ez azért is különösen igaz, mert a hivatalos statisztika pontosan alátámasztja az intézkedések piacfehérítõ hatását. Ezt kiemelte Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója is, aki szerint a csirkehúsfogyasztás 10 százalékos növekedésében jelentõs része van az áfa-csökkentés hatásának.
Az ágazat szereplõi kiemelten fontosnak tartják, hogy – a nemzeti költségvetés teherbíró képességének figyelembevételével – az alapvetõ élelmiszerek minél szélesebb köre minél gyorsabban kerüljön az 5 százalékos áfakulcs alá. Az adminisztratív terhek, a felesleges szabályozás miatti többletköltségek és az ágazati különadók (mint a népegészségügyi termékadó vagy az élelmiszerlánc-felügyeleti díj) csökkentése az ÉFOSZ szerint elengedhetetlen a nemzetközi versenyképességünk javítása érdekében.